2021. 12. 6. hétfő

Miklós
1 EUR 364 HUF
1 GBP 428 HUF

Strasbourgi bíróság: a fokozott ellenőrzés nemzetközi egyezményt sért

Nyolc éve indult eljárásban hozott egyhangú ítéletet a strasbourgi bíróság. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs korlátja a magyar jogban. Ez pedig a jogállamisággal összeegyeztethetetlen. Az ügy kérelmezőjét a Magyar Helsinki Bizottság képviselte az eljárásban.
2013 januárjában az illegális migráció ellenőrzése céljából az egész országra fokozott ellenőrzést rendeltek el. A VI. kerületi rendőrkapitány intézkedési tervben elrendelte a Sirály kulturális központ vizsgálatát, mert állítólag olyan információkat kapott, hogy a hely illegálisan működik, nem rendelkezik kellő engedélyekkel és a tűzbiztonsági előírásokat sem tartja be.

Így számos rendőr jelent meg a Sirálynál 2013. március 30-án éjfél körül, és mindenkit igazoltattak. Migráns a helyen nem volt, de ott tartózkodott Vig Dávid jogász és egyetemi oktató, akinek a neve onnan lehet ismerős, hogy később civil jogvédő lett: először a Magyar Helsinki Bizottságnál dolgozott, most pedig az Amnesty International Magyarország vezetője.

Vig Dávid kérdésére, hogy miért igazoltatnak, a rendőrök azt mondták, hogy „éjszakai ellenőrzés van”. Majd azt, hogy eltűnt személyt keresnek. Míg az iratokban az szerepelt, hogy fokozott ellenőrzés volt. Vig jelezte, hogy nincs olyan, hogy „éjszakai ellenőrzés”, erre több rendőr kikísérte, ruházat átvizsgálást tartott nála. De csak nála, aki megkérdőjelezte az eljárás jogszerűségét. Mivel mindent rendben találtak nála, szabadon távozhatott.

Vig Dávid a Magyar Helsinki Bizottság segítségével jogi eljárásokat indított. Panaszt tett elsősorban azért, mert Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen a fokozott ellenőrzés keretében végrehajtott rendőri intézkedés jogszerűségét vitatni. Ha például az országos főkapitány az ország teljes területére elrendeli, ezt nem kifogásolhatja senki.

Ez azért gond, mert olyankor, amikor nincs fokozott ellenőrzés, a rendőr nem állíthat meg és igazoltathat bárkit bármikor, hanem meg kell tudnia mondani, miért talált valakit gyanúsnak. Amikor viszont el van rendelve a fokozott ellenőrzés, akkor ilyen kötelezettsége nincs. A „miért igazoltat?” kérdésre elég annyit mondania: fokozott ellenőrzés van, ezért bárki igazoltatható.

A rendőrség részben helyt adott Vig panaszának, egyébként az intézkedést jogszerűnek minősítette. A döntéssel szemben a jogász bírósághoz fordult, amely elutasította a keresetet, azzal érvelve, hogy a fokozott ellenőrzés elrendelésének jogszerűségét a bíróságnak nincs hatásköre felülbírálni, csak az egyedi rendőri intézkedést. Az egyedi intézkedés pedig jogszerű volt, hiszen a fokozott ellenőrzés miatt a rendőröknek joguk volt bárkit igazoltatni.

A magyar bíróság nem tartotta indokoltnak, hogy az Alkotmánybíróságtól kérje annak a szabálynak a vizsgálatát, amely a fokozott ellenőrzés mindenfajta korlátozás és jogorvoslat nélküli elrendelését megengedi, pedig az eljárásban ezt indítványozta a felperes képviseletében Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Vig Dávid közvetlenül az Alkotmánybírósághoz is fordult a szabályozással szemben, de az nem foglalkozott a panasszal azon abszurd szabály miatt, hogy a hatályba lépést követő 180 napon túl a jogszabályok alkotmányosságát ilyen módon az „átlagos polgárok” nem támadhatják. Mivel a rendőrségi törvényt akkor fogadták el, amikor a panaszos még általános iskolás volt, így lekéste a határidőt. Ezután fordult a strasbourgi bírósághoz a Helsinki Bizottság jogi támogatásával.

A magyar kormány a strasbourgi eljárásban meg sem próbált amellett érvelni, hogy a hazai szabályozás összeegyeztethető lenne az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Konkrétan egyetlen érvet sem hozott fel amellett, hogy lenne bármilyen jogi korlátja Magyarországon a fokozott ellenőrzések elrendelésének és az azok alapján végrehajtott igazoltatásoknak és ruházat átvizsgálásoknak. Pusztán azzal védekezett, hogy voltak még magyar jogorvoslatok, amelyeket nem merített ki a panaszos. Ezt a védekezést nem fogadta el a strasbourgi bíróság, ezért érdemben vizsgálta a felvetett problémát.

Amint azt a Helsinki Bizottság évtizedek óta mondja: a probléma lényege az, hogy a hazai szabályok alapján bármikor el lehet rendelni fokozott ellenőrzést akár az egész ország területére is, és az bármeddig eltarthat.

Legutóbb tavaly szeptemberben az országos főkapitány nyolc megyében rendelt el félévre fokozott ellenőrzést. Az indoklás szerint „a közrend és a közbiztonság fenntartása, a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása” érdekében. Így aztán például Békésben vagy Somogyban ma is bárkit lehet igazoltatni és bárki ruházata bárhol, bármikor átvizsgálható. Akkor is, ha semmilyen okot nem ad az intézkedésre.

Így viszont a hatáskörrel való visszaéléssel szemben semmilyen jogi korlát nem létezik. Korlátlan intézkedési lehetőséget pedig jogállamban a rendőrség vagy más hatóság sem kaphat soha. Ez jogállami egyszeregy a strasbourgi bíróság évtizedes gyakorlata szerint is. Ahogy egy 2005-ös brit ügy óta az is ismert, hogy az igazoltatás és ruházat átvizsgálás az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkében védett magánszféra korlátozását jelenti. Így az ezzel kapcsolatos szabályozást a nemzetközi bíróság vizsgálhatja, ahogy az egyedi intézkedések jogszerűségét is.

A strasbourgi bíróság pedig egyetértett azzal, hogy a magyar szabályozás térben is időben is korlátlan felhatalmazást ad a rendőrségnek arra, hogy akkor rendeljen fokozott ellenőrzést, amikor csak kedve szottyan rá: annak jogszerűsége nem vitatható, és azt a bíróság nem is vizsgálhatja. A fokozott ellenőrzésre hivatkozva végrehajtott rendőri intézkedések jogszerűsége így nem kérdőjelezhető meg jogi úton.

Ennek egyértelmű példája a strasbourgi bíróság szerint ez a konkrét eset is, amikor a migrációs útvonalak kontrollja céljából elrendelt fokozott ellenőrzés alapján a VI. kerületi rendőrkapitány egy olyan hely átvizsgálását rendelte el, amelynek semmi köze nem volt a nemzetközi migrációhoz. Ennek ellenére nem lehetett vitatni a rendőri intézkedések egyik mozzanatát sem.

Azt szintén megállapította a strasbourgi bíróság, hogy az intézkedéshez a jogellenes magatartás leghalványabb gyanújára sem volt szükség a hazai szabályok szerint. Ma sincs ez másképpen. Így nem lehetséges olyan eset, amikor a hatáskörét túllépné egy fokozott ellenőrzés keretében végrehajtott igazoltatással vagy ruházat átvizsgálással a rendőrség. Vagyis a hatáskörnek nincs korlátja. Ez pedig a jogállamisággal összeegyeztethetetlen.

A tegnapi strasbourgi ítélet egyhangú, és a héttagú bíró tanács tagja volt Paczolay Péter, a magyar Alkotmánybíróság korábbi elnöke is.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Share on facebook
Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

Friss hírek

Hirdetés

Hírek, kék hírek, zöld hírek, gazdaság, sport, életmód, medicina, ezo és még sok minden más…

Menü

Archívum