MSZP: a kormány nem tud méltóképpen emlékezni
(MTI) – Az MSZP szerint a kormány nem tud méltóképpen ünnepelni, és nem tud mit kezdeni 1956 örökségével, Magyarország mai vezetői kiszolgáltatják Magyarországot.
Az ellenzéki párt pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmaz, hogy ötvenkilenc évvel ezelőtt szabadságot és békét akaró magyarok sokasága ment az utcára jövőjéért és életéért. Hitték, hogy hiába jön velük szembe a magyar állam elnyomó hatalma és a nyers szovjet erő, a szabadságvágyat nem pusztíthatják el.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke által jegyzett közleményben emlékeztettek, huszonhat évvel ezelőtt ezen a napon kiáltották ki a harmadik Magyar Köztársaságot és fogadták el Magyarország demokratikus alkotmányát, amely dokumentum ma már nincs érvényben. A kormánypárt vezetői új alaptörvényt „erőltettek” az országra – írták.
Az MSZP véleménye szerint Magyarországon ma újra olyan emberek gyakorolják a hatalmat, akik a megtévesztés, félelemkeltés és nyers erő együttes erejével akarják kontrollálni a magyar népet. „Nagy Imre mártírhalála az ország önrendelkezéséről, az emberek szabadságáról szól. Ezért nem tud a kormány méltóképp megemlékezni róla” – írták. A közlemény bírálta a közmédiát is.
A megtorlás és megszállás évei alatt magyarok százezrei menekültek el, új hazájukban esélyt kapva az újrakezdésre. „Európa, Amerika és Ausztrália befogadta a magyar menekülteket – ez is része 1956 szellemiségének. Ezért sem tud mit kezdeni a mai kormány 1956 örökségével” – írják.
Az MSZP úgy véli, hogy Magyarország mai vezetői kiszolgáltatják Magyarországot, évtizedekre eladósítják az országot egy átláthatatlan orosz hitelszerződéssel és egy felesleges atomerőmű-építés tervével, amivel a kormány felélte a korábban maga által kialakított ’56-os eszme utolsó erkölcsi alapjait is.
Az ellenzéki párt szerint tévednek, akik azt hiszik, tartósan elnyomhatnak minket, mert ma már nem olyan világot élünk, amelyben néhány „korrupt politikus bezárhat egy országot”, mert Magyarország szabadságvágya erősebb, mint bármelyik kormány valaha is lesz.
DK:Gyurcsány:A szabadságnak felemelkedéssel kell járnia
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a szabadság csak akkor válhat sokaknak valósággá, ha együtt jár a felemelkedés lehetőségével.
A volt miniszterelnök a fővárosi 1956-os emlékmű előtt tett pénteki ünnepi sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, Magyarország szabad és független, ebben az értelemben 1956 eszményei életre keltek, azonban mindazok, akik akkor utcára mentek, ennél többet is igényeltek: jobb életet.
Hangsúlyozta, ha a történelem nagyszerűsége nem találkozik a hétköznapok nagyszerűségével, akkor előbb-utóbb drámai konfliktusok alakulnak ki. Gyurcsány Ferenc ezért pártja nevében azoknak ígért új politikát, akik reménytelenségben élnek és a rendszerváltozás után joggal elhagyatottnak érzik magukat.
Együtt:1956 forradalma és szabadságharca mindenkié
Az Együtt – a Korszakváltók Pártja szerint nem lehet elfeledni, hogy az elmúlt évtizedek kisajítítási törekvéseivel ellentétben 1956 forradalma és szabadságharca mindenkié – mondta a fővárosi Vértanúk terén tartott pénteki ünnepi megemlékezésen az ellenzéki párt elnöke.
Szigetvári Viktor úgy fogalmazott: az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzeti ünnepén az Együtt politikai közössége ’56 hőseire, a közelmúltban elhunyt Göncz Árpád volt köztársasági elnökre és a magyar szabadságra emlékezik. Utóbbira azért csak emlékezik, mert ma, 2015-ben a szabadság ügye rosszul áll Magyarországon – tette hozzá.
Szavai szerint az Együttben tudják, hogy sokféle ’56 él egymás mellett ma is, és élt a forradalom idején is.
LMP: október 23-a az elfojthatatlan szabadságvágyról szól
Október 23-a a reményről, az elfojthatatlan szabadságvágyról szól – mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke az ellenzéki párt pénteki budapesti megemlékezésén.
Az LMP-s politikus ünnepi beszédében rámutatott: október 23-a arról szól, hogy vannak olyan eszmék, amelyeket soha, semmilyen körülmények között nem lehet feladni. A közösség céljaivá lefordított eszmék, amelyek a forradalom kirobbanásakor megfogalmazódtak, nem érvénytelenedtek el soha, november 4-én sem.
Szél Bernadett szerint ugyanakkor a történelemformáló nők, legyenek akár ismertek, akár az utókor számára arctalanná vált emberek, mindig méltatlanul kevés figyelmet kaptak. Hiába adtak parancsolaterősségű példát, „ha nem teszünk eleget azért, hogy a mai nők is megkapják az őket megillető megbecsülést a magánéletben éppúgy, mint a munkában, a családban éppúgy, mint a közéletben, vagy akár összes helyen egyszerre” – fejtette ki.
1956 közös örökségünk és szeretnénk végre büszkék lenni minden egyes hősére és minden egyes hősnőjére. Legyen végre méltó elismerése a pesti lányoknak is! – szólított fel a II. kerületi Mansfeld Péter parkban tartott ünnepségen Szél Bernadett.
Felidézve Kéthly Anna, szociáldemokrata politikus, parlamenti képviselő alakját azt mondta: kivételes személyiség volt, a forradalom idején a kormány tagja, akinek hazájától, küzdelmei helyszínétől távol kellett meghalnia. Ereje abban rejlett, hogy amit mondott és gondolt, az mindig összhangban volt azzal, amit tett – mutatott rá.
Kitért arra is, hogy a forradalmárok mertek ragaszkodni a leghétköznapibb mércéhez, ahhoz, amiben hittek, ebben áll rendkívüliségük.
Hozzátette: 1956-ban összekapcsolódtak egymással az ismert hősök és névtelenné halványult sokaság. Így váltak 1956 hőseivé azok a nők is, akik ragaszkodtak egy egyszerű igazsághoz, és ezért mondhatja hálásan az utókor, hogy miattuk, tőlük tudjuk ma is, mit kell tenni, mihez kell ragaszkodni ebben az országban – zárta ünnepi szavait Szél Bernadett.
Hajdu Mária, a párt emlékezetpolitikai szakszóvivője személyes, családi emlékeit idézte, és azt mondta: a szabadság napján a bolsevik diktatúra elleni forradalomról és a szovjet megszállás elleni szabadságharcról emlékeznek. Fejet hajtanak a pesti és budai srácok előtt, az igaz ügy mellé állt katonák és politikusok előtt, és hálával gondolnak azokra az ezrekre országszerte, akiknek nevét nem őrzi az emlékezet. Szintén kiemelte, hogy meg kell emlékezni azokról a lányokról és asszonyokról, akik ugyancsak kivették a részüket forradalomból, fegyvert ragadtak, élelmiszert, lőszert vittek a harcolóknak.
Hozzátette: az emlékezés teszi lehetővé a múlt megismerését, feldolgozását, és egyben irányt mutathat a jelen fontos céljai felé.
Az ünnepség végén a résztvevők Mansfeld Péter, a forradalom mártírjának szobránál az emlékezés virágait és koszorúit helyezték el.
