2024. 04. 25. csütörtök

Márk
1 EUR 393 HUF
1 GBP 459 HUF

Igazságérzet versus realitás

Az ellenzéki pártok közül talán a Momentum ígéri legharciasabban  egy esetleges kormányváltás után az elszámoltatást. Miközben bizonyára a lakosság több, mint fele szívesen venne végre egy valódi és alapos elszámoltatást annak komoly jogi, társadalmi és politikai akadályai lennének.

Választási beszédnek jól hangzik, pláne most, amikor a fél ország megfelelő jövedelem nélkül maradt, hogy, akik érdemtelenül, csupán az összeköttetéseik révén milliárdos haszonra tettek szert, azokat valahogy regulázzák meg. Ez az igény teljesen jogos, viszont fel kellene ébredni végre az álmokból. Ahhoz, hogy bárki bárkit felelősségre vonhasson, kellene egy megalapozott törvényi -jogszabályi háttér, ami nem változott milliószor, és amiből lehet tudni, hogy épp az elkövetés pillanatában mi volt az a szabály, amit megszegett az, akit az ellenzéki pártok le akarnak csukatni.

Aztán kellene ehhez bűnüldöző szervezet, igen ám, de az minden lényeges döntési pontján hosszú évekre bebiztosított, egyetlen párt irányába elkötelezett vezetőkkel van teli. Ezen persze lehetne változtatni, de ahhoz a mostani ellenzéknek kétharmad kellene. Az viszont jelen állás szerint nem lesz. És akkor felmerül a kérdés, hogy tényleg politikai program-e néhány ember börtönbe zárása 2022-ben, amikor vélhetően épp megint a túlélésért fog küzdeni a magyar gazdaság, éppen le kellene hívni az EU forrásokat, esetleg túl leszünk egy komoly járványon? Még mindig,  már száz éve,  ez az egyetlen populista narratíva van, hogy majd mi megbüntetjük az előző rendszer „bűnözőit”?

Az ellenzéki pártok politikai szervezetek, nem bíróságok, nem rendőrség, nem ügyészség. Ez a felsoroltak dolga, a pártok azt biztosítsák, hogy ezek a szervek működjenek, lássák el alkotmányos feladatukat. Emlékezzünk csak! Eddig is milyen „jól sikerült” az elszámoltatás. Keller, Budai mind pártszéllel mentek egy darabig, aztán semmi nem lett belőle. A komoly ügyekben mindkét tömb benne volt, nem volt érdekük felderíteni. Most ez nagyon nincs így, de biztosra vehető, amennyiben a rendőrök elkezdenének nyomozni, mindkét oldalnak kellemetlen dolgokat találnának. Ez a Mészáros Lőrinc megy a börtönbe duma nagyon jó, csak kérdezem, mit tett ő? Extraprofitot ért el közbeszerzéses munkákon? Ez mióta bűncselekmény? És mit fognak azokkal tenni, akik tényleges vagy vélt kényszerek alapján odaítélték ezeket a munkákat? Mert őket el lehet kapni, de az igen valószínű, hogy a nagy halaknak olyan jogászcsapataik voltak, vannak, hogy náluk nem, vagy csak nagy nehézségekkel lehet bármi jogszabályszegést bizonyítani. Az ilyen körökben a papírok általában rendben vannak. Ha nem lesz valaki, aki kikotyogja a belső titkokat, addig lehet majd leleplező riportokat gyártani tucatszám, erkölcsbe ütközőt bőven, de ezek büntetőeljárásokhoz kevesek lesznek.

És hát ha demokráciát akarunk, akkor az a minimum, hogy ezeknek az eljárásoknak a végpontján ott van egy független, befolyástól mentes, munkáját profin végző bíróság, aki viszont a nem kellően bizonyított ügyeket nem fogja elbírálni. És akkor a kör bezárul mert ott lesznek a demokrácia nagy követelői azzal a helyzettel, hogy ha a demokratikus intézményrendszer működik, akkor nem a pártok dolga a bűnüldözés.

Bizonyára mérik az ellenzéki pártok, mire vevők a választók. A Fidesz kormánypárti sajtója viszont azt harsogja: több, mint tíz éve élünk folyamatos háborúban, küzdelemben, harcban; csatáról csatára élünk, vég nélkül, változó, egyre hatalmasabb, egyre megfoghatatlanabb ellenséggel, az egész világ a romlásunkra tör, ez a fideszes kommunikáció egyik alapköve. Sőt a Nemzeti Együttműködés Rendszere a NER szerint: Folyamatosan nyerünk, de még mindig nyomás alatt vagyunk. Az átlagember ehhez képest úgy érzi: az egész élet kaparásról, küzdésről, harcról, összecsapásokról, ellenségekről szól, miközben ők nem élik az életüket, hanem végigharcolják. Nem lehetne  a mostani ellenzéknek olyan üzenetet küldeni a magyar társadalomnak, hogy jövünk és béke lesz, és azzal leszünk elfoglalva, hogy egy kicsit mindenki leteheti a fegyvert, mi biztosítunk egy normális államműködést, nem keresünk ellenséget, hanem kapcsolatokat építünk és együttműködünk?

Kertész Z István

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek