Az uniós statisztika kilenc szempont szerint vizsgálja a szegénységet. A szegények aránya tavaly Bulgáriában volt a legmagasabb, aztán Románia következett 28.7%-kal, majd Magyarország 26.8%-kal. Romániában ez az arány lassan mérséklődik, hazánkban azonban 2011-13 között 3.7 százalékponttal emelkedett, így egy-két éven belül már a románoknál is rosszabb helyzetbe kerülhetünk.
Még szomorúbb a kép, ha a magyarok helyzetét a kilenc szempont közül ama három szerint vizsgáljuk, amely a tapasztalat szerint leginkább meghatározza a szegénység arányát. 2013-ban a magyar családok 73%-a nem lett volna képes váratlan nagyobb kiadással szembenézni – ez a legmagasabb arány, amit az EU-ban mértek. Utánunk Lettország következik 69, Bulgária 67 és Litvánia 57%-kal.
Egyhetes nyaralást a magyar családok 67%-a nem engedhetett meg magának – ez az arány csak Romániában (71%) és Bulgáriában (68%) volt valamivel rosszabb. E két országban viszont a helyzet 2012-höz képest javult, nálunk nem.
2013-ban a magyar családok 32%-a nem tudott legalább másnaponta húst vagy halat enni – ez az adat csak Bulgáriában rosszabb. Az utánunk következő Lettországban és Romániában ez az arány már alig haladja meg a 20%-ot, és míg 2012-höz képest náluk javult a helyzet, nálunk romlott.
Vizsgáltak egy szubjektív szempontot is: a magyarok 53.9%-a „nehezen” vagy „nagyon nehezen” tudott kijönni a jövedelméből. E tekintetben csak Bulgária (66.4%), Ciprus (59.6%) és Lettország (54.4%) volt rosszabb helyzetben nálunk.
A Demokratikus Koalíció fölhívja a figyelmet, hogy 2010 előtt a szegénység aránya Magyarországon a válság ellenére is stagnált, illetve enyhén mérséklődött, 2010 óta viszont egyre gyorsuló ütemben szakadunk le régiós versenytársainktól.
Magyarország ennyivel jobban teljesít…
Molnár Csaba
ügyvezető alelnök (DK)
