„Jobbról előz” az Orbán-kormány az ügynöklisták ügyében: a problémára hivatkozva, de azt meg nem oldva felállítja a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, egy állami múltügyi hivatalt, amelyet mintha Orwell 1984-éből vennének kölcsön. Az intézménynek negyven év kommunista hatalomgyakorlását kellene hivatalból értékelnie, és megmondania: ki volt vétkes a kommunista hatalombirtoklás bűnében, és ki nem. Állami, de fideszes intézmény: tagjairól konszenzus hiányában a parlament kétharmados többsége dönt. A Fidesz nem elégszik meg azzal, hogy megmondhatja, mi történjék ma, azt is ők akarják megmondani, hogy mi történt tegnap és tegnapelőtt. A szidalmazott kommunista rendszert gyakorlatát veszik át, visszahozva a történelem hivatalos értékelését, ami már a kései Kádár-korban sem létezett.
A Demokratikus Koalíció helyeselné az ügynökakták nyilvánosságát – ezért is szavazta meg az LMP ez irányú kezdeményezését. Elutasítja viszont a múlt állami értékelését és főleg átértékelését – az a történészek dolga, és nem a politika megbízottaié. A DK nemet mond a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslatra, nem vesz részt tagjainak megválasztásában és ugyanezt javasolja a demokratikus pártok képviselőinek is, ha ők is komolyan veszik, hogy tudományos kérdésekben, amilyen a múlt elemzése is, az állam nem
Ha majd Magyarország újra Köztársaság lesz, a Nemzeti Emlékezet Bizottságát fel kell számolni.
Molnár Csaba
a DK országgyűlésiképviselő-csoportjának vezetője
