2024. 04. 20. szombat

Tivadar
1 EUR 395 HUF
1 GBP 462 HUF
Év végi beszélgetés Káli Sándor polgármesterrel

Év végi beszélgetés Káli Sándor polgármesterrel

Év végi beszélgetés Káli Sándor polgármesterrelStratégiánk is egy élhetőbb város megteremtése

– Amikor Bajnai Gordon miniszterrel ünnepélyesen aláírta a miskolci Városháza Dísztermében a Zöld Nyíl projektről szóló megállapodást, s a miniszter szépen összefoglalta, hogy mi minden épült szépült a városban az utóbbi néhány esztendőben, s amikor Molnár Csaba – most kinevezett közlekedési miniszter- a Miskolc Kassa EuroEXPO megnyitóján szintén erről beszélt, akkor az jutott eszembe, hogy a kormány Miskolcról szóló kommunikációja jobb mint a sajátunk. Egyetért? – Polgármester Úr!

– Mondjuk, de azért ez még mindig jobb, mintha fordítva lenne? Vagy ha nem az országos, az európai sajtó, vagy a befektetők vennék ezt észre, hanem mi kommunikálnánk erőszakosabban. Egyébiránt pedig egyáltalán nem kedvez a gazdasági helyzet nekünk, nem segíti az amúgy is nehéz sorsú települések fejlődését. Miskolc város és régiója gazdasági, telephelyi vonzereje, attraktivitása nő. Jelentős fejlesztések valósulnak meg, mint ezt az Integrált Városfejlesztési Stratégiánk /IVS/ is tartalmazza. Sokat fogok hivatkozni rá, hiszen ezek mentén a tervek mentén haladunk. Úgy szeretnénk egy élhetőbb várost teremteni, hogy javítsuk a versenyképességünket. Ezen belül fontos a megújuló innovatív tudás program, a kulturális és turisztikai élmények program, a megújuló gazdasági vonzerő program, a térségi és közösségi program, és a megújuló városképi program is.
– Prioritást élvez a közlekedésfejlesztés, amelynek hosszú távú tervei között még olyanról is hallhattunk, hogy a várost elkerülő – vagy fél elkerülő – út megépítése mellett, a kereszttengelyű fejlesztés is szerepel. Honnan lesz erre pénze a városnak?
– Az első és legnagyobb fegyvertény, hogy az úgynevezett Zöld Nyíl Projekt révén 33 milliárd forint pályázati pénzből megújul a villamosközlekedés: sínek, járművek, meghosszabbított útvonal, de az is fontos, hogy a vezetékek a föld alá kerülnek. Ugye azt nem is kell hangsúlyoznom, hogy ezt saját pénzből egy város talán sohasem, vagy nagyon sokára tudná megvalósítani. Végre megindulhat a Bosch út II.üteme, – s ezzel valóban meg lesz a várost elkerülő félgyűrű, teljes sohasem lesz a város adottságai okán – amely különféle adminisztratív procedúrák miatt húzódott eddig, de már készül az engedélyezési terv, s 2011-re szeretnénk befejezni az utat. Terveink között szerepel a belvárosi gyűrű is,- erre valós igény van – amely a Dayka – Meggyesalja utcák összekötését jelenti. Ezt azonban csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a belváros rehabilitációja során a Dísz tér fejlesztése is befejeződik. Tény, hogy van a hosszú távú elképzelések között terv a keresztirányú fejlesztésre is.
– A belvárosunk rehabilitációja folyamatosan sok vihart kavar, voltak az idén az elhanyagoltságból adódóan sajnálatos események is, éppen ezért örül mindenki, hogy megszépülnek, biztonságossá válnak az épületek. Folytatódik a felújítás?
– Természetesen folytatjuk, hiszen tudjuk, hogy a terek – Szinva, Hősök, Petőfi – megépítése és az épületek felújítása után, a befektetni vágyóknak is megváltozott a megítélése a városról. Ezt a Financial Times idén áprilisban megjelent cikke is bizonyítja. Azt azért hozzá kell tennem, hogy az inkriminált épület, ahol a baleset történt magánkézben volt, de ezért kell nekünk is nagyobb figyelmet fordítani a saját ingatlanjainkra. Ott még nehezebb a helyzetünk a felújítás során, ahol vegyes a tulajdon, mert a magánszemélyek nem tudnak hozzájárulni a társasház felújításához. Az említett Dísz tér tervpályázatának eredményét már márciusban kihirdettük. Belvárosi, évtized óta elhagyott szállodáink is újjáépülnek magántőkéből.
– Ha már a befektetőket említette, lehet, hogy Miskolc ilyen szempontból a jövő városa – mint ahogy azt az említett lap gazdasági melléklete írja – de ebből a ma itt élők keveset éreznek…
– Sajnos, mint már mondtam, nem kedvez a világgazdasági helyzet a városnak sem. Elkészült az Ipari Parkunk, ahol jó feltételeket tudunk kínálni az ide települni vágyóknak, csak most minden megkezdett tárgyalásunk lefékeződött. Egyébiránt az érdekes, hogy a telefonos adatszolgáltatást nyújtó cégek megkedveltek bennünket, így már 500 munkahelyet teremtettek, s most tárgyalunk még 400-ról. Ez is azt bizonyítja, hogy profilváltáson ment keresztül a korábbi nagy iparváros. Azt is figyelik a befektetők, hogy van-e az Ő elvárásaiknak megfelelő szakemberképzés a városban, mert azért valljuk be, hogy egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány a térségben. Ezért van nagy szerepe a más megalakult Térségi Szakképző Központoknak, amelyek a fejlesztéseikhez, csak így juthatnak támogatáshoz.
– Térjünk egy gondolat erejéig vissza a jelenlegi válsághoz. Ez vajon hogyan érinti a város nagy projekt terveit, mint pl. villamos projekt, fűtőmű, Ipari Park, Pólus program, Avasi rehabilitáció, vízbázis – védelem, fürdőfejlesztés stb? Visszaléphet – e az Eu, vagy a kormány a nekünk ítélt pénzek odaadásától? És mi vajon hozzá tudjuk-e majd tenni az önrészt?
– Jómagam nem vagyok közgazdász. A pénzügyi szakembereink azt mondják, hogy nem lesz ugyan könnyű a helyzet, de szinte biztosra veszem, hogy sem az Unió, sem a kormány nem fogja a már odaítélt pénzeket visszafogni. Az is fontos szempont, hogy az általunk tervezett, s megpályázott fejlesztések nem presztízs beruházások, hanem a mindennapi léthez kapcsolódnak. Közlekedni kell, áramot, hőt termelni kell, a vízbázist védeni kell! Ha esetleg„hozzányúl” az unió a pályáztatáshoz, az szerintem nem a folyamatban levőket érinti, inkább azokat, amelyekre még nem szerződtek. Mi ezen a téren jól állunk. Tény, hogy például egy-egy villamos ára magasabb lehet. Az is, hogy a 3 százalékkal megemelt alapkamat megdrágítja a hitelt. De például a fűtőerőműnél a drágulást ellensúlyozhatja a gáz és olaj árának csökkenése, és talán a kamatok is esnek majd. Arról már nem is szólva, hogy ez befektetésünk hamarosan hozza a pénzt a városnak, s nem viszi. Olyan fejlesztésekről van szó, amelyeknél az önrész 10 százalék. Ezt a lehetőséget ki kell használni!
– Friss hír, hogy Miskolcon az országban másodikként Városőrséget állítanak fel az Avasi lakótelepen. Annyit romlott ott a közbiztonság helyzete, hogy erre költenie kell a városnak?Év végi beszélgetés Káli Sándor polgármesterrel
– A ráköltendő összeg – havi közel 10 millió – messze nem áll arányban azzal, hogy az ott lakók biztonságérzete növekedhet. Az ötletet olasz és lengyel példa adja, hazánkban a főváros két kerületében vezették már be, és sikeres. Pontosan azért esett a választás az avasi városrészre, mert ott szerintünk drasztikusan romlott a közbiztonság helyzete, de ha itt sikeresen működik, akkor más városrészekre is kiterjesztjük. Természetesen mind a polgárőrség, mind a rendőrség továbbra is teljesít ott szolgálatot, s munkájukba remélhetően besegít majd a városőrség.
– Ez talán összefügg a Fészekrakó programhoz kapcsolódó visszaélésekkel?
– Sajnos az a helyzet, hogy egyesek a fészekrakó program azon lehetőségét használták ki, hogy az önrész szociálpolitikai támogatás is lehet. Vizsgálatot kezdeményeztem ennek feltárására, s a már meglévő dokumentumokat át is adtuk nyomozásra. Mint az a roma vezetőkkel zajlott fórumon is elmondtam a közvélemény tetteket vár el, a helyzet ugyanis súlyos. A régióban, és ezen belül
Miskolcon sorskérdés, hogy mit tudunk lépni a romakérdésben. A többségi társadalomnak is joga van a nyugalomhoz és biztonsághoz, ugyanakkor a lakótelepeken egyes lépcsőházak sorsa már-már kezelhetetlenné vált. Ezt sem egy város, sem az ország vezetése nem hagyhatja. Nem kellene addig várnunk, amíg ez a bomba felrobban!
– Evezzünk az év végi beszélgetésünkben kicsit más „vizekre”! Mire lapunk megjelenik, már Miskolctapolca lakossága eldöntötte, hogy együtt maradni szeretne a várossal, vagy válna. Ön azt mondja, hogy apellál a lakosság józan ítélőképességére, mert felelőtlenség lenne egy városrésznek ilyen bizonytalan kalandba belemennie. Úgy gondolja, hogy nem jogos a lakosság ilyetén hozzáállása az ott zajló ügyekhez?
– Egy percig sem vitatom, hogy sok dologban van igazuk az ott lakóknak, de mondjuk huszonvalahány esztendő elmaradásait, rossz döntéseit rajtunk számon kérni az azért nem jogos pl. Anna Szálló, JUNO, ABC, Éden kemping, ingatlanok átjátszása magánkézbe stb. A felelősségünket persze elismerjük, jómagam is többször megtettem már. Most sem akarok ígérgetni felelőtlenül. A sokszor idézett IVS-ben az egyik kiemelt terület Miskolctapolca, a városrészre minimum egymilliárd forintot szánunk, jelentős önerővel kiegészítve. Itt többek között olyan városfejlesztési, városrendezési beruházásokról van szó, mint amilyen a közterületek rehabilitációja. Az őspark, a csónakázótó és a Hejő parki sétány fejlesztése. A régi kőbánya nagyon sok lehetőséget rejt magában, amelyre a főépítész szerint vannak már elképzelések. Az IVS tartalma szerint a célok közé tartozik újabb turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése,a meglévők folyamatos korszerűsítése. Rendezett településrész központ, minőségi üdülőhelyi környezet kialakítása. Ezt terveztük, ennek mentén halad a város, ahogy a pénzügyi helyzetünk lehetővé teszi. Ennek a városvezetésnek szívügye a településrész, de ne felejtsük el, hogy a város egészében kell gondolkodnunk, s bizony ez egy ezer sebből vérző város…, s minden seb gyógyításra vár!
– Köszönöm az interjút! Az Rmagazin hatodik éve kéri meg Önt, minden évvégén, hogy értékelje az elmúlt esztendőt, de eleddig ennyi súlyos problémát sohasem kellett érintenünk.
– Nem mondhatjuk, hogy könnyű évet hagyunk mögött, s csak abban reménykedhetünk, – s ezért meg is teszünk mindent – hogy a következő esztendőben még több eredményről, s kevesebb gondról kelljen beszámolnom. Ehhez kívánok minden Miskolcinak, s az Rmagazin olvasóinak békés, boldog ünnepeket!

Orosz B. Erika

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek