A magyar modell a migrációs és a gazdasági kihívásokat is hatékonyan kezeli – hangsúlyozta Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) keddi budapesti üzleti konferenciáján.
Magyarország megdöntötte azt a közgazdasági dogmát, miszerint egyszerre nem lehet növekedést elérni és fegyelmezett költségvetési politikát is folytatni; a magyar modell pedig bebizonyította azt is, hogy a bevándorlási válságnak csak akkor van valódi megoldása, ha betartunk minden közös európai szabályt és visszaszerezzük a határok feletti ellenőrzés képességét – fejtette ki. A Jean-Claude Juncker féle javaslatcsomagról úgy nyilatkozott: mindaddig amíg nincsen közös európai akarat és hatékony cselekvés a külső határok ellenőrzésének visszaszerzésére, addig semmi értelme pontokba szedett javaslatoknak. Görögországon keresztül számolatlanul és ellenőrizetlenül áramlanak a bevándorlók, csak a minicsúcsig 10 ezren jöttek be naponta Európába – jegyezte meg a miniszter. Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja életszerűnek a bevándorlók kitoloncolását Európából, azt mondta: embert próbáló feladat lesz, „ne kergessünk naív illúziókat”, Európa nincsen abban a tárgyalási helyzetben, hogy a viszontfogadási megállapodásokat ki tudja kényszeríteni. A Magyarország előtt álló gazdasági kihívásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy rendkívül fontos a partnerség az amerikai vállalatokkal. Az országban jelenleg működő 1750 amerikai vállalat több mint 90 ezer magyar embernek ad munkát, összesen pedig több mint 9 milliárd dollár befektetés érkezett Magyarországra. A magyar-amerikai gazdasági együttműködés sikertörténetté vált, amelynek nagy szerepe van abban, hogy a két ország közötti politikai kapcsolatok kiegyensúlyozottabbá váltak a közelmúltban – mondta. Megjegyezte: az idén először megrendezett „Business meets Government” találkozó eredményeként a kormány olyan, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az AmCham által közösen kidolgozott javaslatokat vár, amelyekkel növelhető Magyarország versenyképessége a befektetésekért vívott küzdelemben. Szijjártó Péter 8 pontban részletezte a magyar versenyképesség növelése érdekében indított intézkedéseket, amelynek része a szakképzett munkaerőképzésre, a beszállítói bázis szélesítésére, valamint az ipari vállalatok rezsicsökkentésére tett lépések. Utóbbival kapcsolatban elmondta: a lakossági nemzeti közműszolgáltatóhoz hasonló koncepció szerint jött létre egy állami energiaszolgáltató cég, konkrét részletekről azonban még nem nyilatkozott a miniszter. A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP) úgy vélte: köttethet Magyarország számára is előnyös szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Államok között, azonban ez attól függ, milyen ügyesen tárgyal az Európai Bizottság. Hozzátette ugyanakkor, hogy az erről szóló tárgyalások egyelőre sehol nem tartanak, még az olyan kijelentések ellenére sem, mint a „hány fejezet cseréjére sor került”, illetve az „ismerjük egymás álláspontját. Európa lemaradt a regionális gazdasági és kereskedelmi integráció globális versenyben, ami káros az unió szempontjából – hangsúlyozta. Az AmCham által kedden rendezett konferencia a szervezők szerint lehetőség a vállalati és az államigazgatási szféra közötti párbeszéd és kooperáció kialakítására, a szakmai panelbeszélgetések eredményeként meghatározhatóak azok a kitörési pontok, amelyekkel Magyarország 10 éven belül 10 helyet javíthat a világ versenyképességi ranglistáján elfoglalt helyezésén. A rendezvény társzervezői az AmCham, a HIPA és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács.
