Sikeres a minőségi hazai alma vásárlására ösztönző kampány
Eredményesen zárult az almafogyasztást népszerűsítő héthetes kampány. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agrármarketing Centrum, a Földművelésügyi Minisztérium, a FruitVeB, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és hét kereskedelmi áruházlánc közös promóciója a kiváló minőségű hazai almára hívta fel a vásárlók figyelmét, megismertetve a gazdag fajtaválasztékot. A szervezők az adventi időszakban is alma vásárlására buzdítanak.
Az alma promóciós kampányban hét áruházlánc vett részt. Az áruházláncok üzleteiben hét héten át, 2016. október 27-től december 10-ig kóstoltatták a minőségi, finom hazai almákat. Fontos, hogy a fogyasztók friss és jó minőségű hazai almát tudjanak vásárolni; a széles körű áruházlánci kóstoltatással pedig a hazánkban termesztett fő almafajtákat is megismerhették. A zöldségek és gyümölcsök, így az alma fogyasztása mind hazánkban, mind más országokban visszaesőben van, ami sajnálatos, hiszen az egészséges élet egyik alapfeltétele a vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás. Ezért is fontos a fogyasztást ösztönző kampány.
Hazánk adottságai kiválóak a jó minőségű mezőgazdasági termékek előállításához, azonban a magyar gazdáknak minden évben az import áruk egyre nagyobb nyomásával kell szembesülniük – fogalmaz a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A hazai éves fejenkénti almafogyasztás néhány évtizede még közelítette a 30 kg-ot, ez napjainkra 15 kg/fő/évre csökkent. A kamara elkötelezett ennek növelésében, hiszen a mintegy 27 ezer hektáron termesztett alma hazánk legjelentősebb gyümölcse. A köztestület ezért is köszönetét fejezi ki a kampányban résztvevőknek, hiszen kiemelten fontosnak tartja, hogy a hazai termelésű, kiváló minőségű áruk eljussanak a fogyasztókhoz, a vásárlók tudatosan keressék azokat.
A magyar almatermelés jövője elsősorban az összefogáson múlik, amiben termelőknek, kereskedőknek, szakmai szervezeteknek, állami szereplőknek és a fogyasztóknak is megvan a maga szerepe – fogalmaz a Földművelésügyi Minisztérium. Ennek során fontos, hogy közös célokat tudjunk elfogadni, és azok elérése érdekében mindenki megtegye, ami rajta múlik. Kezdve a legegyszerűbben, hogy fogyasztóként együnk minél több almát, javítva egészségünket és egy kicsit hozzájárulva a termelők jövedelméhez is. Erre az ünnepek közeledtével mindenkinek lesz módja azzal, hogy a karácsonyi menü összeállítása során is találjunk alkalmat az alma fogyasztására – hangsúlyozza a tárca.
Az Agrármarketing Centrum az áruházi kóstoltatások mellett a Nyugdíjas Expón valamint az Újbor és Sajtfesztiválon, továbbá több kisebb vidéki rendezvényen is népszerűsítette az almafogyasztást. A kampány során az áruházakkal közösen közel 6 tonna alma fogyott, de a közvetlen fogyasztói elérések mellett médiakampánnyal is népszerűsítették az akciót. A kampány sikerét mutatja, hogy a fogyasztók kedvezően fogadták a promóciót, és sokan ennek hatására döntöttek arról, hogy ízletes, hazai alma is kerül a bevásárlókosárba.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrei a téli hónapokban kiemelten ellenőrzik az almaforgalmazás teljes vertikumát. A vizsgálatok a minőségre, a jelölésre, a nyomon követhetőségre és az élelmiszerbiztonsági követelmények betartására egyaránt kitérnek. Eddig több mint 200 forgalmazónál csaknem 350 tétel vizsgálatára került sor, mintegy 27,5 tonna almával volt probléma és 800 ezer forint bírságot szabtak ki az ellenőrök. Az adatokból látszik, hogy a kereskedőknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a helyes jelölésre és a gondos árukezelésre.
AZ ALMÁRÓL – HELYZETKÉP
Az alma Magyarország legjelentősebb gyümölcse, hazánkban mintegy 27 ezer hektáron termesztik, ebből 18 ezer hektár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Idén a több hullámban érkező virágzáskori fagyok nagy károkat okoztak a szabolcsi termőtájon, emellett például Pest megye déli részén vagy Zalában is nagymértékű károkat szenvedett néhány jelentős almatermő terület. A nyár derekán heves viharok és jégverések pusztítottak, melyeket különösen a szatmár-beregi részen lévő állományok szenvedtek meg. Mindezek mellett országos viszonylatban a szokatlanul csapadékos nyári időjárás nehezítette a kórokozók elleni növényvédelmet. A természeti károk következtében az országos termésmennyiség sok év átlagát tekintve közepesen alakult, a betakarított alma mennyisége a NAK adatai szerint közel félmillió tonna volt.
Hazánkban sok év átlagát tekintve a megtermelt alma mintegy 30-40 százaléka étkezési minőségű, az ipari almafeldolgozás jelentős, nagyobb hányada a feldolgozóüzemekbe kerül, belőle almasűrítmény készül. A 2016. évi fagyok és jégverések miatt az idei évben az ipari alma aránya magasabb volt az átlagosnál.
A szezon elején, augusztusban a korai fajták, főleg a Gala fajtakör iránt nagy volt az érdeklődés, mivel a szomszédos országokban komoly kieséseket okoztak a virágzáskori fagyok. Ezeket a tételeket jó áron, szinte a fáról tudták értékesíteni a termelők. Az ipari alma augusztus végi indulása valamelyest letörte az árakat. Később, szeptember végén az olcsó import, jellemzően lengyel áru megjelenésével párhuzamosan a termelői árak jelentősen csökkentek.
Az almának többségében egzotikus gyümölcsökkel kell felvennie a versenyt, ez a verseny különösen kiélezett a karácsonyi és az azt közvetlenül megelőző időszakban, amikor tulajdonképpen az egzotikus gyümölcsök dömpingje zajlik. Korábban az alma a dióval együtt az adventi időszak klasszikus gyümölcsének számított, ilyenkor kerültek elő a kamrákból a hosszú tárolást bíró fajták, mint például a Húsvéti Rozmaring, hogy szépen kifényesítve kerüljenek a fa alá vagy az ünnepi asztalra.
Reméljük, hogy az alma visszanyeri méltó helyét, fokozatosan a mindennapi táplálkozás részévé válik és fogyasztása eléri az élettani szempontból is kívánatosnak mondható 20 kg/fő/év körüli értéket.
