2021. 09. 20. hétfő

Friderika
1 EUR 354 HUF
1 GBP 413 HUF

A karácsonyi menünk már többszáz éves

Tudta-e, hogy melyik fogás miért kerül az asztalra karácsonykor? Az ünnepi menü titkai és babonái a múlt századból erednek! – derült ki a Városliget Café összeállításából, amely egyébként szintén autentikus fogással készül az ünnepekre.

Mai tradicionális karácsonyi ételeink jó része a XIX. századi ünnepi asztalokról érkezik, csak már nem igen tudjuk, hogy honnan és milyen forrásból ered a hagyomány. A szenteste elmaradhatatlan fogása máig a hal. Pár évszázaddal ezelőtt, a vallás és a keresztény hagyományok jóval nagyobb szerepet játszottak az emberek életében, így például a kis Jézus várása, azaz az advent böjti időszak volt. Ilyenkor mindenki tartózkodott a húsféléktől, kivéve a halat. Mivel Jézus születésének estéje még hivatalosan a böjti időszakhoz tartozik, így régen a főfogások ekkor mindig hallal készültek. A fővárosiak például szerették a vizát, ami igen gyakori volt a Dunában a Vaskapu megépítése előtt, ráadásul óriásira nőttek, így viszonylag olcsó volt a húsuk. A kevésbé vallásosak sem vetették meg a halat ilyenkor, hiszen a magyar hagyományokban a halpikkely gazdagságot jelent a következő esztendőre. A Városliget Café is halétellel készül a karácsonyi ünnepnapokra, december 23-án, 25-én és 26-án harcsafilével, belsőséggel, gyufatésztával készült halászlét kóstolhatnak a vendégek.    
Karácsony másnapján a karácsonyi főétel általában disznóból készült a múlt században is, mivel az „előre túr”, így segíti a család előrejutását, míg tyúk, illetve szárnyas nem kerülhetett az asztalra, mert az elkaparja a szerencsét. Ebben biztos nem hasonlítunk az angolszász országok népeihez, akik pulykát esznek karácsonykor. A töltött káposzta különböző variációi egyébként már a XVIII. századtól elterjedtek Magyarországon, s bár a káposztafélék a szegények eledelének számítottak, a jó sok disznóhússal megtöltött variációk nem voltak ritkák az arisztokraták és nagypolgárok asztalain sem. Egyébként általánosságban elmondható, hogy karácsonykor mind a szegények, mind a gazdagok igyekeztek minél gazdagabb, finomabb vacsorát előteremteni. Egyaránt előnyben részesítették azokat az ételeket, amelyek sok termést, magot hoznak, hiszen azok bőséges új évet ígérnek: ezért fontos része az ünnepi étkezésnek a bab, a lencse, a mák, a mazsola. Állítólag a töltött ételek (töltött káposzta, bejgli) is jelentést hordoztak, a jövő évi teli kamrára, csűrre utaltak. Maga a bejgli egyébként, amely eredetileg zsidó ünnepi étel volt, csak a XVÍ. század óta vált ismertté nálunk.
Ha már a gyümölcsöknél tartunk, érdemes egy kicsit elidőzni a diónál és az almánál, amely nemcsak az asztalra, de a karácsonyfára is felkerült régebben. A dió ősi Krisztus-szimbólumként működött, a termés keserű, zöld burka Jézus földi szenvedésére, csonthéja a keresztfára vagy a sziklasírra, belső magja pedig az isteni természetre utalt. Szintén a vallásból magyarázható az alma felhasználása is, amely a bibliai hagyomány szerint a tudás fájának termése. Belőle sarjad azonban az élet fája is, amelynek gyümölcse maga a kis Jézus. A népi hagyományok szerint szenteste a családfő annyi cikkelyre vágta az almát, ahány családtag volt, majd együtt megették, hogy az év során bármi történik is, összetartsanak. A történészek egyébként más bibliai sztorival hozzák kapcsolatba az almát. A XIX. század előtt a karácsonyi misztériumjátékok sokszor nem a kisded születéséről, hanem a teremtésről és a bűnbeesésről szóltak. Ilyenkor a karácsonyfa előlépett az élet fájává, amelyen az alma a tudás almáját jelképezte, a díszítő láncok és fűzérek pedig a kígyót, amely megkísértette Évát.
A méz – mint tipikus karácsonyi étel – a fokhagymával együtt már évszázadok óta jelen van a karácsonyi asztalokon, ugyanakkor eleinte csak ostyával együtt kínálták a mézet a jó egészség jeleként előfogásként. Maga a mézeskalács – a cukor hiányában – sok-sok évszázadig egyeduralkodó volt a házi sütemények között. Sütötték minden ünnepre, lakodalomra, halotti torra és a vásárokra egyaránt. A cukor elterjedésével és olcsóbbá válásával a méz jelentősége visszaszorult, és a mézeskalács elnyerte fontos helyét a karácsonyi asztalokon, amelynek máig kötelező kelléke. Ha pedig szeretnénk belekóstolni az elmúlt évszázadok ízeibe, akkor irány a századforduló romantikáját felidéző Városliget Café, amely az ünnepnapokon halászlével, egyébként újragondolt tradicionális finomságokkal várja a betérőket.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Share on facebook
Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Egy személyautó az úttestre lelépett gyalogos férfit ütött el Miskolcon, az Andrássy utcában. Halálos kimenetelű közúti közlekedési baleset történt…

Hírek, kék hírek, zöld hírek, gazdaság, sport, életmód, medicina, ezo és még sok minden más…

Menü

Archívum