2023. 02. 4. szombat

Ráhel, Csenge
1 EUR 387 HUF
1 GBP 433 HUF

A szívelégtelenség népbetegség

Magyarországon közel 200 ezer ember él, akinél szívelégtelenséget diagnosztizáltak, és ez évente 30-40 ezerrel nő. Ezen felül még számolni kell azzal a további 150-200 ezer beteggel, akik nem kerülnek diagnosztizálásra.
Bernáth Lukács Zsuzsa, a SZÍVSN Országos Betegegyesület elnöke osztotta meg velünk a betegséggel
és a betegekkel kapcsolatos tapasztalatait, amelyeket az elmúlt 40 év során kardiológiai
asszisztensként és egyetemi diplomás ápolóként szerzett ezen a területen.
A szívelégtelenségről
A szívünk tulajdonképpen egy izompumpa, ami a szervezet vérkeringését működteti. Szívelégtelenség
esetén a pumpafunkció károsodik, amelynek következményeként a szív nem tud elegendő vért
pumpálni a keringésbe, vagy nem tud elegendő vért onnan befogadni. Ha a szervezetünk
vérkeringése nem működik megfelelően, akkor a szervek oxigén- és vérellátása sem megfelelő.
Tünetek, amelyek felvethetik a szívelégtelenség gyanúját
A tünetek a szervezet, a szervek oxigénellátásának elégtelenségéből adódnak, ezek többek között a
nehézlégzés, légszomj, ami fizikai terhelésre, de akár nyugalmi állapotban is jelentkezhet, vagy akár
fekvő helyzetben is. Tünet lehet továbbá a fokozott fáradtságérzés, a bokaduzzanat, a száraz
köhögés, köhécselés. A szívelégtelenségnek többféle típusa létezik, de csak orvosi vizsgálat képes
kideríteni, hogy melyik típusról van szó az adott beteg esetében.
„Nagyon sokszor szembesülünk azzal a klinikán, hogy későn érkezik oda a beteg, mert nem ismerte a
tüneteket. Hétköznapi példával élve, ha valakinek hirtelen csökken a terhelhetősége, mondjuk egy
édesanya, aki azt érzi, hogy korábban simán felment a 3. emeletre, nem jelentett neki gondot felvinni
a piacról hazahozott kosarat, de most az első emeletnél meg kell állnia, mert nagyon fáradt, az alapos
gyanúra ad okot. Óriási probléma, hogy a betegek nem veszik komolyan a tüneteket, jellemzően
akkor mérik meg például a vérnyomásukat, amikor már baj van.” – osztotta meg tapasztalatait
Bernáth Lukács Zsuzsa.
A korai felismerés fontossága
A szívelégtelenség kezelése annál nehezebb, minél később diagnosztizálják a betegséget. Az a beteg,
aki idejében kerül orvoshoz – először a háziorvoshoz, aki a betegség komolyságát látva
kardiológushoz vagy kórházba utalhatja a beteget, ahol számos vizsgálat – teljes laborvizsgálat,
speciális szívizomenzim vizsgálat, ultrahang, esetleg koronária CT vagy MR felvétel – készülhet a
pontos diagnózis érdekében. Tehát az időben felismert betegség esetén sokkal jobban tudja kezelni a
kardiológus a problémát és sokkal jobb eredményt tud elérni vele. A kezeletlen szívelégtelenségnek
nagyon súlyos következményei lehetnek.
„Aktív korban, amikor reggeltől késő estig dolgozunk és „nincs időnk betegnek lenni”, hajlamosak
vagyunk a tüneteket elnyomni, megmagyarázni, hogy azok mi miatt lehetnek, és ezért későn kerül a
beteg szakemberhez. Több esetben azt látjuk, hogy valakiről hatvanéves korában készül először
szívultrahang, amikor is kiderülnek a hosszú évek óta fennálló problémák.„
Az idősebb korosztály és a Covid-fertőzésen átesettek is érintettek lehetnek…
Bernáth Lukács Zsuzsa elmondta „A szívelégtelenség főleg az idősebb korosztályt érinti, a betegség
előfordulása az életkor előrehaladtával nő, 65 év felett a népesség 10%-a szenved
szívelégtelenségben. De azt tapasztaltuk, hogy a Covid-fertőzésen átesetteknél a fiatalabb generáció
is érintett lehet, mert a vírus a szívizmot is képes megtámadni.”

A betegszervezetek segítséget adnak a betegeknek és a hozzátartozóknak is
„Az elmúlt 40 év tapasztalata alapján azt látom, hogy a betegek sokszor nem értik, hogy miért
alakulhatott ki náluk a betegség, hogy mi szerepel a zárójelentésben, vagy nem értik, hogy hogyan
kell szedni a gyógyszereiket. A felvilágosításnak, tájékoztatásnak személyre szabottan kell történnie,
ami segíti az előírt terápia betartását, a terápiahűséget. Úgy tapasztalom, hogy óriási az igény arra,
hogy ’megfogjuk’ a betegek kezét és támogassuk őket információval. Mindez motivált abban, hogy a
Városmajori Klinikán dolgozó kollégáimat, gyógytornászokat, mentálhigiénés szakembereket,
dietetikusokat és diplomás ápolókat segítségül hívjam, és megalapítsuk a SZÍVSN országos
Betegegyesületet. Rájöttem arra, hogy hatalmas tudás van a kollégáknál, amit azóta rendszeresen
megosztunk a betegekkel és hozzátartozókkal előadások, beszélgetések keretében. A beszélgetések
során szóba kerülhet például a gyógyszerek hatásmechanizmusa, vagy annak ismertetése, hogy mi
történik, ha a beteg kihagyja a gyógyszerét, vagy mi történjen akkor, ha mellékhatásokat tapasztal” –
tette hozzá Bernáth Lukács Zsuzsa.
A tájékoztató kampányok sok információt képesek közvetíteni
A betegszervezet – mint például a SZÍVSN – egyik célja, hogy az egészségtudatos életforma
elterjedését támogassa, amely egyrészt az egészséges táplálkozás és mozgás fontosságát
hangsúlyozza – ez egy lassú folyamat, kitartó és következetes munkát igényel. De ide tartozik például
az öngondoskodás szemléletének elterjesztése is, aminek egyik lényeges eleme az, hogy nem elég
egyszer-egyszer elmenni a szűrésre, hanem fontos folyamatában monitorozni azokat az értékeket,
amiket magunk is meg tudunk tenni: vércukor, koleszterin, vérnyomás, testsúly. Az interneten is
elérhető ún. SCORE táblázatok pedig megmutatják, hogy a megfigyelt értékek alapján mekkora a
szívbetegségek kockázata.
Ahogy a megelőzésben, úgy a már diagnosztizált betegség alakulásában is van mozgásterünk, van
ráhatásunk az életkilátásainkra. Ehhez sok tapasztalat összpontosul a szakembereknél, érdemes élni
ezzel a lehetőséggel.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

Bejelentés!
Veres Pál, Miskolc MJV polgármestere Facebook-posztban jelentette be, hogy polgármesterjelöltként indul a 2024-es önkormányzati választásokon. "Sz…

További cikkek

Bejelentés!
Veres Pál, Miskolc MJV polgármestere Facebook-posztban jelentette be, hogy polgármesterjelöltként indul a 2024-es önkormányzati választásokon. "Sz…