7 rejtett kincs a Csodarabbik útján
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

RoyalMagazin.hu

2018. november 14. szerda

Aliz ünnepli névnapját.
Holnap Albert, Lipót napja lesz.
Főoldal Programajánló 7 rejtett kincs a Csodarabbik útján

pozitiv-miskolc

7 rejtett kincs a Csodarabbik útján PDF Nyomtat Email
2018 június 15., péntek 05:33

Tokaj-Hegyalja hosszú évszázadok óta híres borairól. A vidék különlegességét a XVII. század óta messze földön híres csodarabbik és a Dereszlán feltárt aranykincsek növelték.

Manapság a XXI. századi igényeknek megfelelő, izgalmas időtöltést kínáló programok teszik vonzóvá a környéket. Az Észak-Magyarország zsidó örökségét bemutató Csodarabbik útja végigjárása során mindezen érdekességekkel ismerkedhetnek a látogatók. A Mádról induló zarándokút Tarcalon, Tokajon, Bodrogkeresztúron, Olaszliszkán, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Erdőbényén, Abaújszántón és Tállyán keresztül vezet.

1) A királyok bora, a borok királya

Erdőbénye határában találták meg minden szőlő ősének, a „Vitis tokaiensis”-nek a levélnyomatát. A szőlőtermesztés és borkészítés lehetősége vonzotta ide a XVII-XVIII. században a Galíciából származó zsidóságot is, akik a görög kereskedőktől átvették a bor forgalmazását. A Mád melletti Zombor nevű faluban már a XVII. században kósert bort termeltek. Nem véletlen, hogy ez a hagyomány itt éledt újjá - először a Galambos család pincészetében, ahol 2012 óta készítik a többszörös díjnyertes, kóser furmint és hárslevelű borokat. Izgalmas látnivalót kínálnak még az aszúkészítéshez használt tokaji pincék nemespenész borította falaikkal, szűk és szabálytalan járataikkal.


2) „Úgy jártam, mint a mádi zsidó”
A mindenki által ismert mondás eredete egy anekdotára vezethető vissza. Egy zsidó fuvaros Mádról Szerencsre tartott, és a szeles idő ellenére szerette volna meggyújtani a pipáját. Emiatt hátat fordított úti céljának, meggyújtotta pipáját és úgy haladt tovább, míg otthon nem találta magát. Innen származik a mondás, aminek az a jelentése, hogy hiába fáradoztam, ugyanott vagyok, ahonnan elindultam. A Mádra látogatók biztosan nem jönnek hiába, ha felkeresik a gyönyörűen felújított barokk zsinagógát, amelyet nemrégiben a világ 100 legszebb zsinagógája közé választottak.


3) Csodarabbik földje
Mád és környéke a XVII. századtól kezdve adott otthont a zsidó közösségeknek. Rabbijaikhoz gyakran fordultak a helybeliek a gyógyulás reményében is, hiszen orvos híján a vallási vezető gyógyító erejében bíztak. De üzleti tanácsért vagy fontos családi döntések előtt is felkeresték őket, mert sokan még látnoki képességeket is tulajdonítottak nekik. A környék három leghíresebb csodarabbija közé tartozott a sátoraljaújhelyi Teitelbaum Mózes rabbi, aki keresztényeket, zsidókat is segített tanáccsal, valamint élelemmel és gyógyszerrel látta el őket, fizetséget sosem kérve a segítségért. Tevékenységét számtalan igaz és legendás történet övezi. Az egyik szerint meggyógyította a gyermek Kossuth Lajost, és nagy jövőt jósolt neki: „Te leszel a néped zászlóhordozója.” Aki kedveli a különleges kirándulásokat, csatlakozhat a Mádi Zsidó Napok június 30-i éjszakai zarándoklatához, amelyet a bodrogkeresztúri csodarabbi, Reb Sájele sírjához indítanak a szervezők. A zarándoklatra kora este az EMIH rabbijának előadása segít felkészülni.

 
4) Az ecet, mint fűszer?  
A vidék manapság nemcsak borairól, hanem az ország egyetlen ecet múzeumáról is nevezetes, amely Bodrogkeresztúron található. Az Acetánia kiállításán különféle eceteket ismerhetünk meg, olyanokat is, amelyeket a borhoz hasonlóan évekig érlelnek. A kiállítás megváltoztatja mindazt, amit korábban a leginkább háztartási tisztítóeszközként és savanyító szerként számon tartott folyadékról gondoltunk. Az ecet valójában fűszer, amely ételeinknek különleges ízeket kölcsönöz.


5) Tengerszem: az ember és a természet közös alkotása
Az Erdőbénye közelében található Mulató-hegy és a sárospataki Megyer-hegy bányafejtési gödreiben a vulkáni utóműködés ásványvizes forrásai a felgyűlt csapadékvízzel együtt tengerszemeket alakítottak ki. A tengerszemek mentén túraútvonalak, tanösvények húzódnak. A csodás kilátás mellett a gazdag állat-, növény- és ásványvilágban is gyönyörködhetünk kirándulásunk során.


6) A csodarabbi és a filmmogul
A csodarabbiként tisztelt olaszliszkai Friedmann Cvi Herschele sírjához halálának évfordulóján máig érkeznek zarándokok a világ minden tájáról. A településen egykor zsinagóga is állt, amely mára sajnos az enyészeté lett. A szomorú történetet Jancsó Miklós egyik filmje is megörökíti. És ha már a filmek és Olaszliszka kapcsolatát említjük, érdekes adalék, hogy Fried Vilmos, azaz William Fox, az amerikai Fox filmstúdió megalapítója Olaszliszkáról származott.


7) Kincs, ami van
1918-ban váratlanul kincsre bukkantak Dereszlán. Az i.e 1200-ból származó arany ékszerekből álló leletek arról tanúskodnak, hogy már akkoriban is lakták a vidéket. A mesés kincseket eredetiben a Nemzeti Múzeum őrzi, nemesmásolatait viszont megcsodálhatjuk a Keresztúri Kincsestárban. További kincsre is bukkanhatunk, ha elzarándokolunk a Dereszla domb legmagasabb pontjára, és Reb Steiner Saje csodarabbi sírjánál megállva eltűnődünk a tárgyi és szellemi kincsek valódi természetén. A Mádi Zsidó Napok keretében még éjszakai zarándoklatra is lehetőség nyílik.


Az Egységes Magyarországi Izraelit Hitközség (EMIH) által szervezett Mádi Zsidó Napok idén június 29-én indulnak. A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt, akik nem csak a zsidó kultúrához kerülhetnek közelebb, de a zsidó divatról, házasságról és esküvőről szóló érdekes előadásokon is részt vehetnek. A fesztivál alatt gyermekprogramok, kirándulások és a Nigun zenekar zsinagóga koncertje is várja a Mádra látogatókat.


blog comments powered by Disqus
 

Kapcsolódó cikkek:

Startlap

Add a Startlaphoz

Hiteles cégkivonat

cegkiv

Programkereső

Jogsebész

observer

OBSERVER - A médiafigyelő

Facebook


imedia.logo


Települések

Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései

Vendégvárás

Vendégvárás

Utazás

Utazás

Szolgáltatások

Szolgáltatások