Szárnyalások – keretbe foglalva, kőbe vésve Nyomtat
2019 május 03., péntek 09:33

Közös kiállításon mutatja be festményeit, grafikáit, illetve szobrait, plasztikáit a megye két meghatározó művésztanára: Rézművesné Nagy Ildikó és Borsos István. A rendhagyó tárlatot május 7-én, kedden Pazár Éva művésztanár nyitja meg a Szabó Lőrinc Könyvtárban.


A képzőművészetet megszerető, megértő, sok esetben alkotni kezdő tanítványok sora mesélhetne arról, miért nevezhetjük a két alkotót joggal a megye két meghatározó művésztanárának. Nemcsak iskolai tanítványokról van szó! Rézművesné Nagy Ildikó három évtizedig volt a megye rajzos szaktanácsadója – akkor is tanácsadóként és segítőként, amikor még szakfelügyelőnek hívták a posztot. És innovátorként, rajzversenyek, táborok, tehetséggondozó programok kitalálójaként, szervezőjeként. Borsos István pedig amellett, hogy több mint három évtizedig igazgatta az encsi gimnáziumot, számos köztéri alkotással gyarapította a megye településeit.
A tanítványokról szólva beszélni kell az alkotócsoportok felnőtteiről is. Mindketten aktív tagjai a Rajztanárok Zempléni Alkotó Körének és a Borsodi Alkotók Köre Képzőművészeti Egyesületnek – többek között. Ezekben is gyorsan, sokak számára váltak mesterré nemcsak alkotói mivoltukban, de emberségükben is.
Harmónia. Ez a szó biztosan elhangzik, ha róluk, műveikről beszélünk. Akkor is, ha fájdalom sugárzik a selyemfényű rakacai márványból, akkor is, ha sötét tónusok uralják a festményt. Mert a műveiken átsugárzó érzelem az alkotás pillanatáé vagy éppen egy életszakaszé – a harmónia azonban lényükből fakad. Erre a kiállításra készülve találtak még egy közös szót: szárnyalás. Amire biztatják tanítványaikat, az alkotó léleké, az ég felé tekintő ember elé repülő madaraké…
Mindkettőjüknek van ars poeticának is nevezhető, fontos gondolata erről. Borsos István Eötvös Józsefet idézi: „Az élet viharaival szemben olyan légy, mint a madár, amely, ha a fát kivágják alóla, nem a mélybe zuhan, hanem a magasba száll.” Rézművesné Nagy Ildikó Fekete Istvánt: „A szárnyaknak össze kell érni, ... az én szárnyaimnak, a fiaiménak, és akik utánunk jönnek. A vándorlást, a fészkeket ez köti össze, a Kis Fényt a Nagy Fénnyel, az utakat, melyeket berepültünk. Ezért nem félünk az elmúlástól, ami nincs is, hiszen a nemzedékek tovább repülnek, s benne mi is.”
Kettejük Szárnyalások című kiállítását Pazár Éva művésztanár nyitja meg május 7-én, kedden délután 5 órakor. Közreműködnek a Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium növendékei. A tárlat augusztus 20-ig tekinthető meg a Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtárban.

blog comments powered by Disqus