• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

RoyalMagazin.hu

2018. augusztus 17. péntek

Jácint ünnepli névnapját.
Holnap Ilona napja lesz.
Főoldal Kultúra Kultúra A Seuso-kincs - a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása 2017-2018
A Seuso-kincs - a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása 2017-2018 PDF Nyomtat Email
2018 február 01., csütörtök 15:47

Korának művészeti csúcsdarabjai, a több tízmilliárd forintot érő Seuso-kincs a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében országos körútra indult. A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse február 27-től Miskolcon lesz látható.
A Seuso-kincs ezüstedényei minden bizonnyal saját koruk művészetének is csúcsdarabjai. Ez a különleges eszmei és anyagi értékkel bíró műtárgyegyüttes, mielőtt méltó helyét elfoglalná a Magyar Nemzeti Múzeumban, országos vándorkiállításra indult, és február 27-től március 18-ig Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban tekinthető meg.
A kiállítás iránt már most óriási az érdeklődés, ezért a múzeum külön honlapot indít február 1-től, ahol a legfontosabb információk elolvasása mellett időpontot is lehet foglalni. Kérjük és javasoljuk, hogy a látogatók éljenek az előzetes regisztráció lehetőségével, melyet a www.seusomiskolc.hu online felületen tehetnek meg és így elkerülhetik a hosszadalmas sorbanállást. Jegyelővételre a múzeum kiállítóhelyein lesz lehetőség, célszerű a jegyvásárlással egy időben az időpontot is lefoglalni. A Herman Ottó Múzeum kitelepül a Miskolci Farsang forgatagába is, február 2-4. között a Városház téren lévő faházban várjuk az érdeklődőket, akik jegyet vásárolni vagy regisztrálni szeretnének. A standunkat el sem lehet téveszteni, hiszen szombaton római légiósok őrzik majd, akik bemutatják azt is, milyen volt az őrségváltás a légiókban.

A Seuso-kincs:
A 14 nagyméretű ezüstedény össztömege 68,5 kg. Az ezüstműves remekművek saját korukban összesen 2040 solidust érhettek. Ez azért is meghökkentő, mivel a 4. században egyetlen solidusból 350 liter búzát vagy 109 liter bort lehetett vásárolni! A Seuso-kincset két, ételek tálalására szolgáló nagyméretű lapos tál, két további tálaló és valószínűleg dísztálként is használt tál, egy mosdáshoz használt mély tál és két hozzá tartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionüszoszi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással díszített kancsó alkotja. Két vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amfora is része az együttesnek. A kincseket a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthették el, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve.  Az ezüstedényeket egy rézüstben helyezték el úgy, hogy a nagy tálakat az üst aljába, lefelé fordítva egymásra, majd a kisebb edényeket a tetejükre fektették.

A római császárkor késői szakaszából (4.-5. század) származó kincslelet nevét az úgynevezett Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki a Római Birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett gazdag elitjéhez tartozott. Nevét más történeti forrás nem őrizte meg, de elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként császári szolgálatban állt. Családjának vagyonához nemcsak ezüstedények, hanem egy Balaton környékén fekvő nagybirtok és villa is hozzátartozhatott.

A késő császárkorból ismert mintegy harminc, lakoma-készlet darabjait is tartalmazó nemesfém kincslelet között a Seuso-kincs mind művészi, mind anyagi értékét tekintve kiemelkedő helyet foglal el. A kiállításon bemutatott ezüstkészlet össztömegével a fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsleletek között a legértékesebbnek számít.

A Seuso-kincset az 1970-es években találták mega Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén. Azóta sok viszontagságon ment keresztül, és több évtizeden át a nyilvánosság előtt is rejtve maradt. A rendelkezésre álló adatok szerint a leletet az 1970-es években egy fiatalember találta, azonban hivatalos bejelentést nem tett: feltételezhető, hogy a kincs darabjait az illegális műkincspiacon kívánta értékesíteni. Bizonyíték ezekre azonban nincs, mivel a megtaláló gyilkosság áldozata lett. A műkincs-együttesnek ezután nyoma veszett, majd a műkincspiacon bukkant fel. A rendelkezése álló információk alapján a 15 ma is ismert darabot a 80-as években vásárolta meg egy befektetőcsoport. A kincset egy angol konzorcium egy 1990-es New York-i árverésen kívánta értékesíteni, mai értékén számítva mintegy 100 millió eurós kikiáltási áron, ennek az összegnek a többszöröséért.

A magyar állam sosem mondott le tulajdonjogáról, és hogy visszaszerezze a páratlan értékű ezüsttárgyakat. Több éven át tartó sikeres tárgyalássorozat eredményeképpen 2014-ben és 2017-ben hazatérhetett a kincs jelenleg ismert 15 darabja. Három évvel ezelőtt 15 millió euró, legutóbb pedig a leletegyüttes még értékesebb darabjai esetében 28 millió euró kompenzációs díjat fizetett. Ez összességében jóval kevesebb, mint az 1990-es évek elején tervezett aukciós kikiáltási ár. Nagyságrendjét tekintve egy kincs tulajdonjogáért folytatott, megnyert per esetén a magyar államnak megközelítőleg ugyanekkora összeget kellett volna fizetnie a kincs jóhiszemű vásárló státuszában levő korábbi birtokosainak.

A tárgyalásoknak köszönhetően a nagyközönség mostantól szabadon megcsodálhatja a késői császárkor kiemelkedő művészi színvonalú műkincs-együttesét.

A Seuso-kincs és régiónk
A vándorkiállítás hat helyszínén a különleges értékű kincslelet mellett minden településen megismerhetünk egy-egy kiállított anyagot, amely az adott múzeumhoz, területhez kapcsolódik. Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban a régióban (Borsodszirák, Ároktő, Tiszakarád) talált, főként temetkezési helyekről előkerült arany és bronzékszerek állítanak ki, amelyek a Krisztus utáni 1-4. századból származnak. A látogatók megcsodálhatják majd a Brestov (Ukrajna) település mellett felfedezett, 2-4. századi nyakláncot, amelyet aranyérmékből fűztek össze, illetve a Miskolcon talált dénárleleteket is.


blog comments powered by Disqus
 

Kapcsolódó cikkek:

Startlap

Add a Startlaphoz

Hiteles cégkivonat

cegkiv

Programkereső

Jogsebész

observer

OBSERVER - A médiafigyelő

Facebook


imedia.logo


Települések

Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései

Vendégvárás

Vendégvárás

Utazás

Utazás

Szolgáltatások

Szolgáltatások