• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

RoyalMagazin.hu

2017. november 24. péntek

Emma ünnepli névnapját.
Holnap Katalin napja lesz.
Főoldal Kultúra Kultúra Emléktáblát avattak Grosschmid Géza tiszteletére
Emléktáblát avattak Grosschmid Géza tiszteletére PDF Nyomtat Email
2017 november 05., vasárnap 21:34

A kisebbségi politikus, szenátor és királyi közjegyző Márai Sándor édesapja volt

Emléktáblát avatott Dr. Grosschmid Géza (1872-1934) felvidéki kisebbségi politikus, szenátor és miskolci királyi közjegyző emlékének a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a miskolci Városháza falán pénteken. Az ünnepséget követően bemutatták a Grosschmid Géza – Márai Sándor író és Radványi Géza filmrendező édesapja – közéleti és szakmai pályafutását feldolgozó, a Közjegyzői Akadémia Kiadó gondozásában megjelent könyvet is.

Magyarország kassai főkonzulja, Haraszti Attila fővédnökségével megtartott rendezvényen Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgyűlés elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy Dr. Grosschmid Géza polgár, tudós és igaz magyar hazafi volt egy személyben. „Ízig-vérig kassai polgár volt, aki valószínűleg sosem hagyta volna el szeretett szülővárosát, ha a sors nem kényszeríti erre” – tette hozzá. Miskolc városa és Borsod vármegye sok felvidéki menekülthez hasonlóan nagy megbecsüléssel fogadta be Grosschmid Gézát – mondta Török Dezső.

Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke beszédében kiemelte, Grosschmid Géza életének üzenete, hogy hős az is, aki a hétköznapok küzdelmében helytáll és nem rest tenni családjáért, városáért, nemzeti közösségéért.

Az emléktábla avatását követően bemutatták Közjegyzői Akadémia Kiadó gondozásában megjelent Dr. Grosschmid Géza (1872-1934) emlékezete című könyvet is.

Grosschmid Géza 1872-ben született Kassán, a századfordulótól jogi hivatása gyakorlása mellett aktívan részt vett a szülővárosa közéletében – harminc éven keresztül volt tagja a város képviselőtestületének. Kassa szabad királyi város és Abaúj-Torna vármegye egyaránt tiszteletbeli főügyésznek választotta meg, majd az I. világháború kitörése előtt a Kassai Ügyvédi Kamara elnöke lett. A Kassai Jogakadémián a magánjog tanára, valamint a jogtudományi államvizsgáló bizottság tagja volt. Külföldi tanulmányutakat tett annak érdekében, hogy a jogakadémiát egyetemmé lehessen átszervezni. Később a nemzetiségi sorsba kényszerült felvidéki magyarság érdekképviseletét is elvállalta, hogy segítsen a fennálló állapotok javításán.

Az első Csehszlovák Köztársaság megalakulását követően az Országos Magyar Keresztényszocialista Párt jelöltjeként beválasztották a prágai Szenátusba, és a magyar kisebbség egyik vezető politikusa lett. A Kassai Keresztény Társadalmi Kör (Kaszinó), a Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetsége és több más társadalmi egyesület vezető tisztségét töltötte be.
Tagja volt az International Law Association nemzetközi jogi szervezetnek.

1932-ben ma már kideríthetetlen okból Magyarországra települt át. Az igazságügyi miniszter 1933-ban Miskolcra nevezte ki királyi közjegyzőnek. 1934.januárban Jogélet Szlovenszkóban címmel a Magyar Jogász Egylet keretében tartott nagy sikerű előadást. Egészségi állapota ekkor már rohamosan hanyatlott. 1934. szeptember 12-én, Miskolcon hunyt el. Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben ma is megtalálható.

Összegyűjtött beszédeit és publicisztikai munkásságát a saját kiadásában megjelent Kisebbségi sors című könyvében adta ki. A könyv és Grosschmid munkásságának vezérfonala a magyar nyelvhez való hűség: „Ha az iskola elhallgatja lélekemelő múltunk példáit, ha dallamos nyelvünk mindjobban kiszorul a nyilvános életből, azt pótolja, ápolja és fejlessze a család és a társadalom.”

Grosschmid Géza 1900-ban született Sándor fia, Márai Sándor írói néven vált a magyar irodalomtörténet kiemelkedő alakjává. Márai rajongott édesapjáért, a kassai polgárért, akinek az 1934-ben megjelent Egy polgár vallomásai című regényében állított emléket. 1907-ben született Géza fia pedig Radványi Géza néven lett filmrendező, aki többek között a Valahol Európában című filmjével írta be magát a magyar filmtörténetbe.


blog comments powered by Disqus
 

Kapcsolódó cikkek:

Startlap

Add a Startlaphoz

Hírlevél feliratkozás

Név:*
E-mail:*

Belépés

Elfelejtett jelszó? Regisztráció

A hét kérdése

Ön szerint a közpénz felhasználásáról van-e joga minden megkötés nélkül beszámolni a sajtónak?
 

Programkereső

Jogsebész

observer

OBSERVER - A médiafigyelő

Facebook


imedia.logo


Települések

Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései

Vendégvárás

Vendégvárás

Utazás

Utazás

Szolgáltatások

Szolgáltatások