Miért felejtettünk el játszani?
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

RoyalMagazin.hu

2018. december 18. kedd

Auguszta ünnepli névnapját.
Holnap Viola napja lesz.
Főoldal Kultúra Jegyzet Miért felejtettünk el játszani?
Miért felejtettünk el játszani? PDF Nyomtat Email
2016 július 10., vasárnap 07:03

Most már hatodik esztendeje gyakorta megfordulok a játszótereken, játszóházakban. Három unokám ugyanis nagyon szereti - mint minden gyerek -ezt a fajta szórakozást is. Két dolgot figyeltem meg az elmúlt időszakban.

Az egyik, hogy némely Anyuka magassarkúban, gyermekét kiöltöztetve érkezik, drága játékokkal a játszótérre, amiből persze az következik, hogy egyiken sem érzik túl jól magukat, mert a kavicson a tűsarkúban csak botladozni lehet, a kiöltöztetett baba pedig sehová sem mehet, mert féltik a ruháját, a drága játékokat aztán elkérik, elveszik a gyerekek, amiből aztán sírás, sértődés lesz. Ez korjelenség, egy egész tanulmány témája lehetne.

A másik szerintem súlyosabb gond. Figyelem a Mamákat, Nagymamákat. Semmi mást nem tesznek, csupán őrzik a gyerekeiket, unokáikat. Persze ez is fontos, vigyáznunk rájuk, csakhogy a picik nem erre vágynak. Ezt egy gyermekmegőrző robot is megtehetné. A gyerekek azt szeretnék, ha a szülő, nagyszülő partner lenne a játékban, ha együtt homokozna, együtt kacagna sikítva, amikor a pici lecsusszan a csúszdán, együtt bújócskázna, fogócskázna velük, együtt taposna a jó kis pocsolyába...

De valahogy úgy tűnik a szülők, nagyszülők elfelejtettek játszani. Ülnek a padon, állnak a majomszigeten, maximum egy mással váltanak néhány szót, vagy ezt hallani tőlük: Nem azt nem szabad! Nem, oda nem mászhatsz föl! Nem, azon nem csúszhatsz le! Ne szórd a homokot! Ne szedd föl a kavicsot! Ne menj a pocsolyába! Ne menj olyan magasra a hintával!

Tiltás, tiltás, tiltás! Mintha elfelejtették volna, hogy Ők is voltak gyerekek, hogy Ők is belecsobbantak a legnagyobb pocsolyába is, hogy akkor a legjobb homokvárat építeni, amikor vizes a homok, hogy akkor a legjobb hintázni, ha egekig röpül a hinta.

A lélek is felvidul, ha úgy töltjük együtt az időt, ha az mindkettőnk számára örömforrás, s olyan pici lépés kell hozzá...

Orosz B.Erika



blog comments powered by Disqus
 

Kapcsolódó cikkek:

Karácsonyi Üdvözlet

Hírdetés

mail.google.com

Startlap

Add a Startlaphoz

Hiteles cégkivonat

cegkiv

Programkereső

Jogsebész

observer

OBSERVER - A médiafigyelő

Facebook


imedia.logo


Települések

Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései

Vendégvárás

Vendégvárás

Utazás

Utazás

Szolgáltatások

Szolgáltatások