Jószerencse Háza: régészeti és bányászati múzeum nyílt Bükkábrányban
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

RoyalMagazin.hu

2020. augusztus 12. szerda

Klára ünnepli névnapját.
Holnap Ipoly napja lesz.
Főoldal Kultúra Mozaik Jószerencse Háza: régészeti és bányászati múzeum nyílt Bükkábrányban
Jószerencse Háza: régészeti és bányászati múzeum nyílt Bükkábrányban PDF Nyomtat Email
2020 július 13., hétfő 21:56

53401-53600/53547Felavatták a Jószerencse Házát Bükkábrányban 2020. július 10-én: a megye legújabb, az ország egyik legkisebb, ugyanakkor nagyon is értékes múzeuma nyílt meg pénteken délután.

 

A korábbi bányászházból kialakított és jelentősen kibővített régészeti és bányászati múzeum rejti magában "A vándorló bánya titka" címet viselő tárlatot, amely nyolcezer év történelmébe ad betekintést.  Az itt folyó felszíni ásatás a legnagyobb területű Magyarországon, több mint 500.000 m2-en érint és jelen pillanatban is folyik itt a múlt titkainak feltárása.
A 2007-ben a bánya területén a hétmillió éves mocsári ciprusokkal világhírű lett a település.

 

Szalai Szabolcs, Bükkábrány polgármestere ünnepi beszédében kifejtette, 2010-ben jött a múzeum ötlete, hiszen rengeteg régészeti lelet került elő a település határában és bányászati emlékekben is bővelkednek. Az utóbbiakat őrző egykori kis 70 négyzetméteres házat 360 négyzetméteres épületté bővítették, s a szabadtéri kiállítást is fejlesztették. Minderre két pályázat adott lehetőséget, egy európai uniós, illetve egy szintén európai uniós, határmenti együttműködéseket támogató kiírás. Utóbbit Bódvavendégivel, a szlovák határ túloldalán lévő, mészkőbányájáról nevezetes faluval közösen nyerték. A bükkábrányi múzeum megvalósítására mintegy 150 millió forintot költöttek.

Szalai Szabolcs szerint sokaknak jár a köszönet, akik részt vettek a pályázatban, a tervezésben, a kivitelezésben, a régi bányász emlékház alapjainak letételében. Bükkábrány szeretne felkerülni a turisztikai térképre a múzeummal és rendezvényekkel.

 

Tállai András, a térség országgyűlési képviselője szerint 2020-ban múzeumot építeni különleges küldetés: általában felújítanak, javítanak, feltöltenek manapság régi múzeumokat, újat kevesen építenek. Egy település épületeiben, hagyományaiban, eseményekben köti múltját, Bükkábránynak is van ilyen múltja, de a múzeumot különösen az elmúlt húsz évnek és a bányának, az ott folyó ásatásnak köszönheti. Fontos szerinte, hogy úgy látták, meg kell örökíteni, fel kell tárni a múltat. A kiállítás viszont nem csak a bányászatról, hanem a több ezer éves múltról szól, bízik abban, sokaknak jelent majd élményt megtekintése.

 

Kosik János, a múzeum kivitelezője megemlítette, Bükkábrány szülötteként mindig igyekezett segíteni a községet. Szeretné, ha Bükkábránynak a bánya majdani bezárása után is lenne jövőképe, lakosságmegtartó-ereje, ezért 50 millió forinttal létrehoz egy civil szervezetet, amely elősegíti a település gazdaságának szerkezet-átalakítását.

 

Dr. Pusztai Tamás, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának főigazgató-helyettese megemlítette, hét és fél millió éve egy nagy csapás érte a környéket, amikor egy folyó elárasztotta a tengerparti cipruserdőt, s tökéletesen konzerválta a fákat, amelyekre 2007-ben bukkantak. A kiállítás viszont nem erről, hanem a térség nyolcezer éves történelméről szól, tizenkét súlypont alapján.

A bánya haladását megelőzve 2007 óta folyik a régészeti feltárás, amely eddig ötven hektárt tárt föl, amely Közép-Európa legnagyobbja. Arról árulkodnak az eredmények, hogy az emberek itt régóta megtelepedtek, ideális volt számukra az alföld és a hegyek közelsége, a folyók, az itt húzódó kereskedelmi útvonal.

Kiemelte a bükkábrányi varázsló idolt, a maszkot pedig a maiak is felhasználták, hozzáadva saját arcukat, a régészetet közüggyé téve, a sok ezer éves tárgyat mai mesévé, plüssbábbá alakították. Lényeges pontként kiemelte a neolitizációt, amely az idol korában indult, sok találmányhoz vezetett és még több munkához vezetett. Aztán a rézkort, amikor a Kárpát-medencében kifejlesztették a kocsit, megkönnyítve a közlekedést. Ábrány és Vatta között négy és fél ezer éve egy csodásan rendezett település volt, nagy, földfelszíni házakkal, majd a szkíták érkeztével a föld alá bújtak az emberek és csak jóval a honfoglalás után jöttek ki a gödörházakból. Bükkábrányban nem egy kis helytörténeti, hanem a Kárpát-medence történetét tizenkét súlypont segítségével bemutató országosan is értékes múzeum jött létre.

Dr. Fancsik Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke pohárköszöntőjében arra hívta föl a figyelmet, hogy ez a múzeum megérteti a közönséggel, mit jelent a bányászat. A föld mélyének gyümölcse nélkül ugyanis nem létezne az emberi civilizáció, a bányászati tevékenység nehezen elfogadható, de szükség van rá és pozitív következményeit mindenki élvezi. Ez a kiállítás segíthet föloldani ezt a tudathasadásos állapotot.

53401-53600/53547-1

 

 

 

 

 

 

Az avatóünnepségen közreműködött a Perecesi Bányászzenekar, Nemcsák Károly és Szabó Gyula Győző. Az épületet Nagy István Zoltán református lelkipásztor és Pálfi János tibolddaróci katolikus plébános is megáldotta.

blog comments powered by Disqus
 

Kapcsolódó cikkek:

Startlap

Add a Startlaphoz

Hiteles cégkivonat

cegkiv

Programkereső

Jogsebész

observer

OBSERVER - A médiafigyelő

Facebook


imedia.logo


Települések

Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései

Vendégvárás

Vendégvárás

Utazás

Utazás

Szolgáltatások

Szolgáltatások