„A legjobb sehol”, beszélgetés Hekl Krisztinával, a kötet szerzőjével
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

RoyalMagazin.hu

2019. augusztus 18.

Ilona ünnepli névnapját.
Holnap Huba napja lesz.
Főoldal Közélet Interjú „A legjobb sehol”, beszélgetés Hekl Krisztinával, a kötet szerzőjével
„A legjobb sehol”, beszélgetés Hekl Krisztinával, a kötet szerzőjével PDF Nyomtat Email
2019 július 15., hétfő 20:52

Hekl Krisztina életrajzát olvasva inkább egy, a reál érdeklődés felé orientálódó embert képzelnék el, ehhez képest második könyve a budapesti Írók Boltja sikerlistáján az előkelő ötödik helyre került.
- Nagy a jelentősége az Ön számára, hogy az Írók Boltja slágerlistája ötödik helyével ismert szerzőket is sikerült megelőznie?

Rendkívül nagy a jelentősége, hogy egy lapon említenek olyan jelentős kortárs szerzőkkel, mint Grecsó Krisztián, Nádas Péter, vagy Spiró György. Külön megtiszteltetés, hogy Bodor Ádám is szerepel a nevek között, első regényét, a Sinistra körzetet olvasva folyton arra gondoltam, hogy egyszer szeretnék úgy  tudni írni, mint Ő.

- Egyáltalán, hogyan téved az irodalom területére olyan ember, aki tanulmányait és munkáját a reál-tudományok alapján végzi? Lehet, hogy már régen Önben volt az írás vágy, csak praktikus okokból ment a műszaki – számítástechnikai pályára?

A mérnöki végzettségem és munkám okán gyakran megkérdik tőlem, mi vitt rá arra, hogy íróvá váljak. A válaszom egyszerű, előbb voltam író, mint mérnök. Azóta írok, amióta megtanultam olvasni. Az igazi kérdés tehát az, hogy az irodalom iránt érzett rajongásom és elkötelezettségem ellenére miért választottam a reál tudományokat? A mérnöki pálya B terv volt számomra. Szegény családban nőttem fel. A szüleim nem befolyásoltak a pályaválasztásban, viszont nem is tudtak háttérországot biztosítani az anyagi kiszolgáltatottsággal járó művészélethez. Egy sikertelen bölcsészkaros felvételi hatására a mérnöki pályát választottam, egy olyan területre orientálódtam, amiben láttam jövőt. Vannak persze nehézségek, nem könnyű két életet élni egyszerre, ügyesen kell gazdálkodni az idővel. Mindezek ellenére a döntésemet nem bántam meg, megtaláltam a munkám kreatív oldalát. Illúzió lenne azt feltételezni, hogy minden nagy író egész életében csak az írással foglalkozott. Kurt Vonnegut igazgatta Amerika első Saab autókereskedését. Stephen King egy ideig gimnáziumi pedellusként dolgozott, Jack London pedig konzervgyárban. Jack Kerouac amerikai író, az Úton írója gyakorlatilag mindenféle kétkezi munkát kipróbált. Dolgozott éjjeli őrként és volt gyapotszedő is.

-"A legjobb sehol” kicsit pesszimista címnek tűnik, mert létezni mindig valahol lehet csak. Mit fejez ki a cím?

A cím kortükör, látleletet ad a társadalomról.  Egyszerre két-három dolgot csinálunk, és egyikre sem tudunk igazán odafigyelni. Hét napból ötöt rabszolgaként dolgozunk azért, hogy felesleges tárgyakkal bástyázhassuk körül magukat, így gyakorlatilag soha nem tudunk megállni, nem marad időnk élni. A könyv egyes szám első személyben megszólaló elbeszélője mindezt börtönként éli meg, és megszökik belőle. Minden novella egy-egy helyszín, a könyv egésze folyamatos vándorlás, útkeresés, kiegészülés.


-Ez egybefüggő irodalmi alkotás vagy novellák gyűjteménye?

Mindkettő. A novellák külön-külön is értelmezhetőek, azonban a könyv egyben, fejlődésregényként is olvasható.

-A kötetben mennyire épülnek egymásra a novellák, és mennyi szerepel benne?


Harminchat novella szerepel a kötetben, ezek általában rövidek, könnyen értelmezhetőek. Nem a szakmának írok, hanem az olvasónak.  Külön stílusjegye az írásoknak, hogy az első mondat kezdete maga a cím. Az egyes szám első személyű elbeszélő mindvégig azonos, gyermekkorától kísérhetjük végig útkeresését a végállomásig, mert bár a legjobb sehol, megérkezni tudni kell.



- Miben más ez a kötete, mint az előző?

A Szabadulójáték című kötetem 2016-ban jelent meg, válogatott novelláiból hangoskönyv is készült, Képtelen mozi címmel. Koncepciójában, mondanivalójában is merőben eltér a jelenlegi műtől, novellái között nem volt ennyire erős a tartalmi kohézió. A stílus, írói hang és eszközök tekintetében függtek össze a novellák. A Szabadulójáték című könyvem hétköznapi szavakkal szólt olyan hétköznapi szereplőkről, akik meghökkentő dolgokba keveredtek. A valóság apró részleteit valósághűen vagy felnagyítva ábrázoltam, kis eszközökkel dolgoztam, mérnöki precizitással. A Szabadulójátékból készített hangoskönyvben pedig Kondor Péter zeneszerzővel, valamint színészekkel és előadóművészekkel közösen felélesztettük és új köntösbe bújtattuk a hangjátékot, amiből nagyon igényes és egyedülálló mű keletkezett.

Az új könyvem a korábbinál sokkal bátrabb, ösztönösebb, ez már kiáltás-típusú írás. Úgy érzem, nemcsak a főhősöm érkezett, érett meg, hanem én is.

- Tervei?

Terveimnek köszönhetően egészen sűrű az életem. A legjobb sehol című könyv hangos változatán dolgozunk jelenleg, izgalmas előadókkal és rengeteg zenével. A hangoskönyv anyagát szeretném majd színpadra vinni, de ez tényleg a jövő, koncepció fázisban tart még éppen az ötlet. Regényen is dolgozom és egy mesekönyvön, illetve novellát, kritikát is írok, ez utóbbi a különféle szépirodalmi lapok kéréseitől függ. Szoktam szerepelni irodalmi esteken, rendszeresen járok felolvasóestekre, amit folytatok és annak külön örülök, hogy idén már szerkesztőként is próbára tehetem magamat. Ősztől indulnak a könyvbemutatók. Budapesten már kaptam felkérést, és vidékre is tervezem kiterjeszteni a turnét. A könyvbemutatóimat igyekszem úgy szervezni. hogy szórakoztatóak, érdekesek legyenek. Meghívott vendégekkel, zenészekkel, előadókkal fogok idén is együttműködni.

Kertész Z István

blog comments powered by Disqus
 

Kapcsolódó cikkek:

Startlap

Add a Startlaphoz

Hiteles cégkivonat

cegkiv

Programkereső

Jogsebész

observer

OBSERVER - A médiafigyelő

Facebook


imedia.logo


Települések

Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései

Vendégvárás

Vendégvárás

Utazás

Utazás

Szolgáltatások

Szolgáltatások