Az együttműködő egyetemek tudásbázist cserélnek Nyomtat
2012 június 04., hétfő 21:18

Beszélgetés Illés Béla professzorral

... publikálni csak akkor lehet, ha az ember valamit kutat…a logisztika jogi problémáiból egy  német vállalat vezetője, nálunk akar tudományos fokozatot szerezni ... az értelmező szótár, amely németről németre értelmezi a logisztikai szakkifejezéseket, -  átfordítottuk magyarra… ár - érték arányában, Magyarország a harmadik helyre került…

 

A mechatronika és a logisztika is egy meghatározó tudományág, ezért mindkét tudományterületet kiemelten kezelik a Miskolci Egyetemen. Főleg a logisztikából származóan fontos K+F (Kutatás+Fejlesztés) tevékenységek zajlottak az utóbbi tíz évben, de az azt megelőző időszakokban is. Ezek természetesen jelentős ipari kapcsolatokat és K+F bevételeket hoztak az egyetem számára, és jelentős ipari kapcsolatokat realizáltak. Az oktatás területén BSc és MSc szak kerültek kifejlesztésre mind a Gépészmérnöki és Informatikai Karon, mind a Gazdaságtudományi Karon. A logisztikai orientáltságú kiválósági központnak összetétele rendkívül vegyes, logisztikai szakemberek, mechatronikai kutatók, közgazdaságtudománnyal foglalkozók, matematikusok, bölcsészek jogászok dolgoznak együtt. A munka a gépész karra alapul, de a különböző területek kutatóinak a közreműködését is igényli a K+F feladatok megoldása, végrehajtása.
A Kiválósági Központoknak az is lényeges célja, hogy segítse azoknak a fiataloknak a tevékenységét, akik a kutatási feladatokba bekapcsolódnak - itt oktatókról, doktoranduszokról és egyetemi hallgatókról beszélek – s egyben az is fontos hozadék, hogy az egyetem tudományos paramétereit javítja. Szülessenek publikálási lehetőségek, legyenek impakt-faktoros publikációk, ámbár én azért hozzáteszem, hogy a mi kiválósági központunkban nagyon lényegesnek tartjuk azt az összefüggést is, amely azt mondja, nem csak a cikkek írása van az előtérben, hiszen publikálni csak akkor lehet, ha az ember valamit kutat.
Az egyetemek megítélésének lényeges szempontja, hogy egy-egy szakterület tudományosan milyen rangot szerzett. Ahogyan említettem, a mechatronika és a logisztika kiemelt terület, ebből következik, hogy meghatározott számú publikációt kell elérni, konferenciákon lehet és kell részt venni. A projekt egy bizonyos ideig foglalkoztatási lehetőséget is jelent a fiatal kutató számára. Két esztendeig a saját kutatási útjukat ezzel a segítséggel járják, építik és erősítik nemzetközi kapcsolataikat.

Milyen kutatásokat lehet kiemelni, mi jellemzi ezeknek a tudományos műhelyeknek a munkáját?
Az eredmények abból születnek, hogy a tudományos műhelyek valamilyen kutatási- fejlesztési tevékenységet végeznek, akár ipari megbízásból vagy azért, mert ez egy alapkutatási terület. Említenék egy konkrét példát: A Borsod Volán számára már korábban is végeztünk különféle K+ F tevékenységet,  a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig különösen megnőtt a cég részéről a kutatási  eredmények felhasználására az igény. Miről van szó? A jegyrendszerek egységesítéséről, a közlekedési informatika hasznosításáról, méghozzá az egész országra kiterjesztve. A Borsod Volánnál a korábbi kutatásaink az elektronikus jegyrendszer bevezetésével voltak kapcsolatosak, amelyeket azután bevezetett a cég. Aminek nem csupán az az előnye, hogy valamilyen módon egyszerűsíti a jegykezelést, a kutatás további hozadéka az, hogy konkrét információkat tud nyújtani a közösségi közlekedésben résztvevők számára. Nagyon nehéz megmondani per pillanat a közlekedésben, hogyha valaki felszáll a buszra, hol szállt fel, mennyit ment vele, hány megállót utazott, nyugdíjas volt, diák volt, mit vett igénybe az állami elszámolás szempontjából igen lényeges szempont, hogy ezek az adatok pontosak legyenek. Indokolt-e, az adott járat? Annak megtartása? Hol lehet összevonni járatokat? Különböző problémák merülnek fel, mint pl. most a vasút és a közút egységesítéséből adódóan.
Van egy izmíri egyetemmel kapcsolata a Miskolci Egyetemnek, a mi tanszékünknek. Az Unión belül, azt a típusú jegyrendszert tartják a legjobbnak, amit ott dolgoztak ki, ezt szeretnék nálunk is honosítani, ehhez végeztünk előzetes K+F tevékenységet, s utána ezt szeretnénk majd az egész országra használhatóvá tenni. Készítettünk erről publikációkat, amelyek meg is jelentek szerte Európában.
Nagyon lényeges az ilyen munkáknál, hogy az együttműködő egyetemek tudásbázist cseréljenek. Az adott külföldi egyetem bizonyos információkat nem ad át, mondjuk a magyar államnak, de mint tudásanyag ez megjelenik a mi vagy fordítva az ő kutatásaikban. Az együttműködést reprezentálja például, hogy közös doktoranduszunk van, közös oktatásokat végeztünk, közösen szervezett konferenciákat bonyolítottunk le.

Van nyugat európai kapcsolat is a tudományos műhelyeknek?
Hogyne, a dortmundi, a magdeburgi campusokkal, a fraunhoferi intézetekkel nagyon régóta gyümölcsöző és élő kapcsolatunk van. A németül beszélő professzorok találkozóján - ezt kétévente szervezik, az idén Münchenben rendezik meg - mi mindig ott vagyunk.
Bármelyik tudományos területen fellelhető ez a kapcsolat, a bölcsészeknél, a közgazdászoknál vagy a jogászoknál- éppen ez utóbbi esetében a logisztika jogi problémáinak kutatásaiból fakadóan német vállalatvezető nálunk kíván doktorálni.
A közgazdászok a különböző rendszereknek, folyamatoknak a szervezésével, optimálásával foglalkoznak, amelyek szintén ide kötődnek. Javarészt a Gépészmérnöki és Informatikai Kar tanszékei jelennek meg, egyrészt a logisztikai tanszéken ténylegesen ehhez kapcsolódó kutatások folynak, másrészt - a logisztika anyag és információáramlást jelent -, ehhez kötődően a gépészeti része is előtérbe kerül, mint például az említett jegyrendszereknél. Különböző automatizált megoldások működnek, információkat gyűjtenek, értékelnek, továbbítanak a központnak és feldolgozzák azokat. A közlekedést kiemelt fontossága miatt említem példaként, hiszen így van ez az országban is. Korábban is - mint említettem - készítettünk különböző információk összegyűjtése alapján napi menetrendeket, a nagyvállalatokhoz az alkalmazottak be- és kiszállításához. Például a Jabil tiszaújvárosi vállalatánál, hány busz szükséges, mikor kit és honnan kell időre utaztatni, hol szállnak fel az utasok a munkába induláskor vagy onnan való visszatéréskor. Ezek problémákat jelentenek, egyrészt, hogy időben a megfelelő helyen legyenek, másrészt, a buszok kihasználtsága optimális legyen, harmadrészt ne feledkezzünk meg arról mindennek költségvonzatai vannak.

Nemrégiben egy fiatal egyetemi kutatót, beszélgetésünk során említette az automatikus utasszámlálás mint kutatási témát? Ez is valamelyik tudományos műhelyhez kötődik?
Az utasszámlálás már nem úgy történik, hogy valaki az ajtóban áll és számlálja az utasokat. A tanszék is foglalkozott ún. légrugós megoldásokkal, vagyis a légrugók terhelésének mérésével érzékelték azt, hogy fellépett egy utas a járműre, a súlyeloszlás alapján becsülték meg, mennyien vannak a buszon. Ez az új jegyrendszer, amin dolgozunk, nem csak azt tartaná nyilván, hogy van vagy nincs jegye az utasnak, hanem azt is, hogy mennyien vannak a járművön, hol szállt fel vagy le az utas,  mindez része a kutatási projektnek.
A másik, a mechatronikai rész - ebből készült doktori disszertáció is Németországban megvédve, - rengeteg helyen jelenik meg automatizálási feladat, ahol összekapcsolódik a gépészet, az elektronika és az informatika. Ezen a területen a K+ F tevékenységek a régióhoz kötődnek. A cementgyárnak például, a szállítószalag rendszerükhöz a korábbi években, egy hajtásvezérléses és tűz jelző érzékelő rendszert dolgoztunk ki.

Meghatározó volt a Bosch belépése mechatronikai ügyben.
Ki kell emelni a Bosch-al való kapcsolatot: az oktatásban és kutatásban jelentős eredmények születtek. Az oktatóink, kutatóink publikálási témalehetőségeik a kapcsolattal bővültek, ez lényeges segítséget jelent tudományos minősítettségük megszerzéséhez, jobbak a tudományos paraméterek. Másrészt az itt zajló munkákhoz kötődően új tananyagok, olyan szakirányok jelennek meg, amelyekre a gyakorlatban van igény. A Bosch oktat is, szakembereit például bevonjuk a logisztikai oktatásba, több héten át tartottak előadásokat, mind a gépész mind a közgazdász hallgatók számára. Ennek nemzetközi vonatkozásai is vannak, például a logisztikai értelmező szótár, amely németről németre értelmezi a logisztikai szakszavakat, - és ezeket most áttettük magyarra, éppen a bölcsészekkel együttműködve. Minden évben megrendezzük a nemzetközi doktorandusz fórumot, ezek a projektek, amik itt futnak, lehetőséget adnak konferencia szereplésre.
A Kiválósági Központok égisze alatt zajló kutatásoknak un.  fenntarthatóságuk is van, a projekt  ugyanis két év után lezárul, a munka azonban folytatódik. A fenntarthatóság rendkívül fontos eleme, hogy a kutatásokban megjelenjenek az ipar és a gazdaság igényei, a gazdaság igényei. A támogatáson túl, ami a programban megjelenik, ipari megbízások is kötődnek a kutatásokhoz. Az ipari kapcsolatok, amelyeket ezen idő alatt kiépítünk, fennmaradnak és további megbízási lehetőséget nyújtanak az itt dolgozóknak, munkahelyeket is teremthetnek, és kialakulhatnak a további publikációs lehetőségek.
A logisztika interdiszciplináris tudomány, ezért a különböző tanszékek a maguk szakterületén tudnak bekapcsolódni.
A kutató team-ek létszámai különbözők. Van olyan kutatócsoport, ahol hárman dolgoznak, máshol tizenhárman. Kiemelendő a Bosch Tanszék, amelyet a cég alapított.  Ez egy nem nagy létszámú tanszék, ugyanakkor nagyon jól felszerelt laboratóriummal működik. Jelentős támogatást kapnak a cégtől, mindezek megteremtik azokat a lehetőségeket, hogy a Bosch által körvonalazott K+ F témákban, illetve a Bosch által az oktatás területén is megfogalmazott elvárásoknak megfelelően tevékenykedjenek.
Ide kötődik az indítómotor program.
Például, de egyéb területeken is, a Bosch segítségével a tanszék meglehetősen erős elismertségre tud szert tenni. A Bosch jelentős összegeket invesztált a tanszékre, másrészt jelentős összegekkel segíti a munkáját, harmadrészt nagyon jó kapcsolat alakult ki a tanszék, a kar és a Bosch vállalatai között, itt nem csupán a miskolcit, hanem az egrit és a hatvanit is megemlítem. Nemrégiben zajlott például a villamos hajtású autók versenye a nagyközönség előtt Miskolcon, ami mindig nagy érdeklődésre tart számot, ezt a vetélkedést a hallgatóknak szervezik.
Ha már a nagyobb cégek neveinél tartunk, milyen kapcsolat alakult ki az Audival?

Jelentős német kapcsolataink vannak, és több éve végzünk az Audinak kutatásokat, ezek elsősorban gyártási rendszerek logisztikai kiszolgálásának szimulációs vizsgálatai. A gyártási rendszerben vannak különböző géptelepítések, raktárak, van egy adott termékstruktúra, miből mennyit kell gyártani egy adott időszakban, mikorra kell elkészülni, ismertek a raktárkészletek, ismert a termelési program, ami természetesen mindig változik stb. Azt szimuláljuk, hogy a kiszolgáló rendszer mennyire felel meg a változásoknak, milyen módosítások szükségesek. A Mercedes irányába is próbálunk nyitni. Megalakult a járműipari egyetemek szövetsége az Audi kezdeményezésére. Az együttműködésre három egyetemet jelölt meg a cég a győrit, a BME-t és a miskolcit, majd ehhez kötődött a kecskeméti és az óbudai. Egy újabb TÁMOP van előkészítés alatt, amely a járműipar területén történő tananyagfejlesztésekre szerveződött. Ebben szerepel a logisztikai BSc kialakítása, a járműipari mérnök BSc tananyagának fejlesztése, de szerepel a szempontok között a járműipar és az egyetemek együttműködése is.

Például az, hogy hogyan strukturálódjon át az oktatás a járműipar igényeinek megfelelően?
Közös logisztikai, fejlesztések vannak nem csupán az ukrán féllel, hanem magyar szlovák viszonylatokban is.
Kelet- Közép Európában a különböző logisztikai szolgáltatások összehangolásában, ezeknek az optimálásával foglalkoztunk. Ebbe bevontunk más egyetemeket is. A Kassai Egyetemmel és a Pozsonyi Egyetem Nagyszombati Karával nagyon jó kapcsolat alakult ki. Amikor egy áru elosztásra kerül, nem feltétlenül követelmény az, hogy építsenek raktárt, hanem a már meglévő kapacitásokat igyekszünk egyre jobban kihasználni. Két évvel ezelőtt kiértékelték az európai országok logisztikai szolgáltatásait, a nyújtott szolgáltatás, az ár - érték arányában. Magyarország ebben a megmérettetésben a harmadik helyre került. Ez nem azt jelenti, hogy nincs jobb logisztikai szolgáltatás, de az jóval drágább. Hollandia, Belgium és Magyarország volt az első három helyezett, tehát, a magyaroknak, ebben az ágazatban van, és volna még mit keresniük.

Beszélne arról, hogyan került az automatizálás a kiválósági központhoz?
Ennek tevékenységében kiemelhető az informatika felhasználása a közlekedés-szervezésben, az automatizálás, az ipari kommunikáció, ez a harmadik tudományos műhely ténykedéséhez kötődik. Az automatizálási problémák mindenütt előtérbe kerülnek. A berendezéseknél, a rendszereknél, az ipari kommunikáció legkülönbözőbb helyeiről információkat kell gyűjteni, ezeket fel kell dolgozni. A kutatásoknak a személyes szolgáltatások irányába kell nyitnia, a mobil telefonokat és más intelligens berendezéseket igyekeznek egyre inkább arra használni, hogy minél több dolgot tudjon az ember saját maga elintézni, ilyen lehet az, hogy valaki rosszul lát, elviszi a mobil telefonját, és le tud vele olvasni dolgokat. Azután ugyanilyen okokból például beszédfelismerő rendszerekkel is foglalkoznak. Talán kissé furcsának hat, hogy részt vesz az egyik kolléga egy olyan kutatásban, amely az ember és a robot közötti kapcsolatot igyekszik feltárni, ebben a tekintetben arra jutottak, hogy a robotnak,- amely egy humanizált készülék, az emberek segítségét szolgálná-, olyan kialakításúnak kell lennie, mint egy jó kutya. Idős, beteg emberek kiszolgálásánál például ezek a robotok nem kelthetnek ijedtséget, és legyenek olyan tulajdonságai, mint az ember egyik barátjának, a kutyának. Kérdés nemcsak a kialakítás, hanem a működtetés algoritmusa,- bizonyított cél, hogy van kötődés közöttük és az ember között. Beszélhetnénk az intelligens egységrakományokról, ami azt jelenti, bárhova vihetik is azokat, az információk megőrződnek, sőt mi több - ezzel is foglalkozunk, olyan típusú energiaforrást építünk be, hogy a mozgástól és az egységrakományra ható dinamikus igénybevételek hatásától a tároló folyamatosan feltöltődik. A tárolt információ, a világ bármelyik részére eljuthat és leszedhető róla, leolvasható minden fontos információ, nem kell megállítani a szállító járművet. Az egyik doktorandusz foglalkozik ezzel a témával.

Mi a kiválósági központ legnagyobb hozadéka?
Itt meg kell említeni, hogy neves konferenciákra tudtak kijutni az oktatók és a kutatók, akár a németországi (Magdeburg) logisztikai konferenciákra gondolok. Szerveztünk egy Kelet- Közép- Európára szóló logisztikai konferenciát, könyvet is írtunk ehhez kötődően. Jelentős mértékben megnőtt a publikációk száma, hogy ki ír impakt-faktoros cikket, az a tudomány területtől is függ, tény a nemzetközi folyóiratokban is megnőtt a megjelenő cikkek száma. Többet tudnak utazni és külföldi kutatókkal kapcsolatokat kiépíteni a fiatal kollégák.

blog comments powered by Disqus