Valóban le kellett tarolni a Bükk-fennsík fenyveseit?
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

RoyalMagazin.hu

2020. augusztus 9.

Emőd ünnepli névnapját.
Holnap Lörinc napja lesz.
Főoldal Hírek Zöld-Hírek Valóban le kellett tarolni a Bükk-fennsík fenyveseit?
Valóban le kellett tarolni a Bükk-fennsík fenyveseit? PDF Nyomtat Email
2020 július 13., hétfő 16:22

53401-53600/53542Július 5-én a Bükk-fennsíkon jelentős méretű erdőkitermelést tapasztaltunk, ennek jártunk utána.

 

A Bükk-fennsík nyugati felében, a Hármaskúti erdészház és az Olasz kapu közti részen hatalmas méretű erdőkitermelést tapasztaltunk. Mivel a magyar sajtóban alig találkozni ezzel a hírrel, ezért utánajártunk, hogy mi az oka az óriási erőgépek felvonulásának és a fák szétmarcangolásának. Az okokat firtatva kerestük az Eger Erdő Zrt-t, akik szinte azonnal válaszoltak, míg a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága csak öt nap után küldött levelet. A két dokumentumot változtatás nélkül közöljük. Azonban más véleményekkel is találkoztunk, amelyek eléggé árnyalják a képet.

Az Egererdő Zrt.-től Vigh Ilona vázolta a sajnálatosan kialakult helyzetet.

"-A Bükk-fennsíkon megjelenő, (elsősorban luc) fenyőpusztulás nem csak a térségre, hanem a környező országokra is jellemző jelenség. A fenyőállományok érintettek a károsodásban. Azt, hogy mely erdő állományrészek átalakítása válik szükségessé a szakemberek döntik el.  Azokat az erdőrészeket, ahol még nem észlelhető jelentős kár, az érvényes erdőterv előírása szerint kezeli az erdőgazdaság.

A károsítással érintett fákat, és adott esetben környezetükben lévő még egészségesnek tűnő egyedeket, állományrészeket a másodlagos károsítók esetleges terjedésének megfékezése érdekében egészségügyi okokból vágják ki. Ezt a műveletet hívják egészségügyi letermelésnek és amennyiben lehet, csökkent értékű faanyagként eladja az erdészet.

A kitermelt fenyőállományok helyén hamarosan megtörténik az erdőfelújítás, úgynevezett erdőszerkezet átalakítással. Ez az erdészeti kifejezés azt jelenti, hogy a fenyők helyére más célállományú erdőt, jellemzően őshonos, lombos fafajokat ültetünk, melyek jobban ellenállnak a klímaváltozás okozta negatív hatásoknak.

Azt, hogy milyen fajták kerüljenek telepítésre, az erdészeti hatóság jóváhagyásához van kötve, tehát nem a területileg illetékes erdészet dönti el. Sajnos a még el nem fertőződött példányoknál sem lehet tudni, hogy a betegség mikor üti fel rajtuk a fejét. Az éghajlatváltozás bármilyen szomorú is, nem kedvez a fenyves állománynak, melynek őshonossága egyébként is vitatott Magyarországon.

A Bükk-fennsíkon megszokott erdőkép a következő évtizedekben jelentősen változni fog, a fenyvesek helyét lombos erdők veszik át. Ezáltal az erdők területe nem csökken, csak a korosztály és a fafajok változnak, hosszú távon pedig ezen területek természetességi állapota javul majd a jelenlegi állapothoz képest! – mondta Vigh Ilona."

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a következőket írta szerkesztőségünk kérdéseire.

"-A Bükk-fennsíkon található lucfenyvesekben – csakúgy mint Magyarország, illetve Európa lucfenyő állományaiban – tapasztalható, nagymértékű pusztulások egy kárláncolat hatására alakulnak ki, melynek alapvető kiváltó oka a klíma nagymértékű változása.

A hazánkban őshonosan nem jelen lévő lucfenyő számára a magyarországi termőhelyek már e fenyvesek mesterséges ültetése idején is (nagyrészt az 1960-as években) határtermőhelynek számítottak – azaz olyan területnek, ahol a lucfenyő még éppen jelen tud lenni, zárt erdőket alkotva. Mivel azóta az általános klimatikus viszonyok a lucfenyő számára kedvezőtlenül változtak (az átlaghőmérséklet emelkedése, a csapadékviszonyok megváltozása), ezért e fafaj nem tud már hatékonyan ellenállni a károsítóknak, ill. kórokozóknak és tömeges pusztulása tapasztalható. Ennek következtében már jelenleg is minimálisra csökkent a lucfenyvesek hazai részaránya, de területük csökkenése tovább folytatódik: valószínűleg a zárt, összefüggő lucfenyvesek teljesen el fognak tűnni az ország területéről.

Ez a trend egész Európában megfigyelhető: a hazánktól jóval nagyobb területű fenyvesekkel és kedvezőbb klímával rendelkező Németországban, Ausztriában, Csehországban is pusztulnak ezek az erdők. És bár a probléma nagyságrendje miatt ezen országokban nagyobb erőket mozgattak meg a megoldás(ok) keresése érdekében, az végső soron nem vezetett eredményre. Akár gazdasági oldalról közelítették meg a problémát (az elpusztult, ill. pusztulófélben lévő erdők tarvágásával), akár természetvédelmi oldalról (amikor gyakorlatilag magára hagyták ezeket az erdőket), a megoldásra tett próbálkozások rövid távú hatásai nem különböztek.

Ennek megfelelően hazánkban is az a gyakorlat alakult ki, hogy a pusztuló lucfenyvesekben a gazdasági célú beavatkozások gyakorlatilag a kármentésre összpontosítanak: amelyik erdő elkezd pusztulni, abból – függetlenül annak korától – a még gazdaságilag hasznosítható faanyagot kitermelik, így minimalizálva a gazdasági kárt. Bár ezek a beavatkozások – mint minden fakitermelés – az átlagemberek számára elborzasztó képet mutathatnak, azonban ebben az esetben ez elkerülhetetlen: a fenyőerdő így is, úgy is elpusztul.

Természetvédelmi szempontból – bár a tarvágások kedvezőtlen hatása tagadhatatlan – nem ennyire kedvezőtlen a helyzet. Ugyanis a tájidegen lucfenyő helyett őshonos fafajú erdőket ültetnek, így végső soron helyreáll a természet rendje. Az a 10-20 év pedig, amíg ezek az erdők megnőnek, csak emberi léptékkel sok – az erdők életében csak egy pillanat.

Végső soron tehát ez egy olyan probléma, melynek kiváltó okait nem tudjuk megváltoztatni, ezért a lucfenyvesek pusztulását sem tudjuk megakadályozni, azonban a probléma megoldása során sikerült az erdészeti és természetvédelmi ágazatok érdekeit egyeztetni, így mindenki számára megfelelően kezelni– írja a nemzeti park."

   

 

Azonban úgy általában a fenyvesek ellen elindult egy „harc” Magyarországon,  az életképtelenségüket, a tájidegen mivoltukat hangsúlyozzák, de ott is, ahol nagyon szép látványt és erdőket alkotnak. Az éghajlatváltozással kapcsolatban még nem telt el annyi idő, hogy most meg lehessen mondani, hogy mi lesz 20, 30 vagy akár 50 év múlva. Fenyveseket nagyon sok ok miatt telepítettek Magyarországon, például a Budai-hegyekben és a Pilisben voltak olyan erodált és meredek hegyoldalak, ahol más fafajta képtelen lett volna megtelepedni. Nem lebecsülendő a fenyőfa tájképi varázsa sem, színesebbé, egyszerűen szebbé varázsolja a környezetét. Nem állítjuk azt, hogy a mostani körülmények nem adnak okot valamiféle beavatkozásra, de egy alábbi példa is mutatja, nem biztos, hogy a legjobb megoldás született. Aki látja a hatalmas munkagépeket, a totál letarolt erdőket a szigorú természetvédelem alatt álló területeken, az minimum elgondolkodik.

Itt egy példa erről. Tavaly, a Bükk-fennsík szélén elhelyezkedő Tar-kő csúcsának közelében szintén kétségeket ébresztett egy 180 éves erdő letarolása, a természetbe való túlzott beavatkozás.

Az Index 2019 május 15-i cikkében Baráz Csaba, aki akkor a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságánál osztályvezetői beosztásban dolgozott, magánemberi minőségében a következők szerint értékelte ezt a helyzetet. „A Tar-kő oldalában tátongó tájseb tájképileg is csúnya (széttördeli a táj látványát), ugyanakkor ökológiai sokkot is jelent, hiszen ebben az erdőrészletben (kihatva a környezetére) megszűnt mindaz, amit az erdőtörvény és a természetvédelmi törvény célul tűzött ki: ellehetetlenült, elpusztult az érintett terület eredeti erdei életközössége, elillant az ökoszisztéma! Ez a fajta erdészeti beavatkozás nem csak a természetvédelmi érdekeket negligálja, hanem ellentmond a fenntartható erdőgazdálkodás hosszú távú céljainak is! Alapvetően magának az erdőtörvénynek, az abban megfogalmazott elveknek és céloknak is!”

Az Index a továbbiakban szintén Baráz Csabára hivatkozik „Ahogy írja, ennek a hektárnak a története jól mutatja, hogy milyen mély válságban van jelenleg a magyar erdőgazdálkodás. Erdeinket szerte az országban olyan tájsebek csúfítják, amelyet sokszor eufemisztikusan felújítóvágásnak, esetleg átalakító üzemmódnak titulálnak. A fák azonban a valóságban a véghasználatnak estek áldozatul, az általuk működtetett erdei ökoszisztémával egyetemben.”- írta az Index.

Kertész Z István/képek: Kirándulók társasága

 

blog comments powered by Disqus
 

Kapcsolódó cikkek:

Startlap

Add a Startlaphoz

Hiteles cégkivonat

cegkiv

Programkereső

Jogsebész

observer

OBSERVER - A médiafigyelő

Facebook


imedia.logo


Települések

Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései

Vendégvárás

Vendégvárás

Utazás

Utazás

Szolgáltatások

Szolgáltatások